Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

keskeny völgy miatt két részre oszlik. Kerek szilvás - düllő valaha szilvás hely volt. ;Lk 5— Pünkösd hegy tető

, nevét kapta magas fekvőségénél fogva. 6°-^ Cserjés lápa

, nevét arról nyerte hogy ez előt cserjés hely voltt. 7— Lapos düllő, fekvőségénél fogva nyerte nevezetét. "TE 8— Hosszú berek düllő - az Egri határnál mellette fekvő hoszszú berekről neveztetik. ik 9 Felső rétre járó nevét magával viseli 10— — Sáncz rét ezen helyen tanyázott a magyar sereg midőn a törökök Egerből kiverettettek ik 11— A Tó rét régebben nád termő tavas hely volt most kaszáló rét ik .12— Parti düllo

, magas parton fekszik. Kistálya Maj 31— 864 Bányász Mihály X biró Ballá Antal jegyző s néviró. XXX KISTOKAJ Helynevek 231 Kis Tokaj községből, Borsod megyéből 1. Kis Tokaj Községe fekszik a' Tisza melléki kerületben, Borsod megye miskólczi szolga birói járásában, a' megyének fő városa Miskólcz, a' Kis Tokaji határba kebelezve van a' .lyukhegy puszta, melly mostani birtokosáról Gombos pusztának is neveztetik. 2. A' Községnek most csak egy neve van, Kis Tokaj. 3. A* Község hajdan szóbeli hagyomány után három helyen volt : első helyen neveztetett külső Tokajnak, második helyen, hol most is egy domb Tokaj nevet visel, belső Tokajnak, harmadik helyen, hol most is áll, Békás Tokajnak neveződött mind addig mig a' Tapólcza vize, - melly is a Göröraik bölyi határba fakad - 1790— évbe nem regulázódott, mert