Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

vezésü Nagy és Kis tatárka szántó földek, szintén az Emődi határ és rétig elnevezéseket a tatárka /:pohánka:/' bőséges termelléstől nyerték. h/ A község felé vissza föl a közép düllő szántó földek fekszenek az úgy nevezett kúti lapossal, hol egy ősi kút jó vízzel bár mocsáros helyen áll, - a közép düllő mint közép földek, a kuti lapos pedig, a vizenyős lapálytól, és kúttól nyerték neveik származásukat, ezeken felül éjszak nyugottnak i/ A Kengyeltói Muhi földek miután mindenött a Muhi puszta által szomszédoltatnak, arról neveztettek el, - ezek végibe k/ A kengyeltói korcsma, - mi a Muhi határ szélén levő át ellenben kengyelhez hasonló alakú tótól vette nevéttj ismét a Csáthi ország úttól a község felé: 1/ Az úgy nevezett fecskés part rét és szántó föld térség a Muhi szélén, a Hejö folyó mentében, a közvélemény szerint a parti fecskék tanyázásuktól vette nevét e mellet m/ a Brod és Fecskés part közt, részint a hajon innen, részint túlnan fekszik a Lúöpást elnevezésű gyep, és szántó földek melyek a ludak legeltetéséhez a leg közelebb érhetők, attól vették népies nevüket, ezek végibe; n/ a kender és káposzta földek hol rendesen kender és káposzta termeltetik ezekkel szomszédos: o/ A borjú páskum nevü gyep itt mindég a borjúk legelnek, ezen felül p/ egy mély tó Kerektó néven mi kerekdedségétől neveztetet el, sok apró hallal, qj A község éjszaki felső oldalán áll a felső gyep, csak is fekvéséről hivatik felső gyepnek Onódi muhi földekkel határos, végre r/ Éjszak kelet közt a községnek oldalt az Ónodi úttól a Körömi volt ország útig, vagy is a Berek aljáig fekszenek, a czigány gödör mocsárig, mi a Muhi határt hasítja, a Templom aljai földek a gödör egy czigány bele haltáról, a földek pedig a Templomhoz közel lévén, arról veszik sajátságos nevükét is. \[eg jegyeztetik végül hogy e határt át metsző többször