Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
méltóságú Helytartótanácsnak Pest, július 20-án, I863." alázatos szolgája B. Eötvös József Az Akadémiának erre a nyilatkozatára a Helytartótanács hivatalosan is pártfogásába vette a helynévgyűjtés ügyét. Ez a támogatás annyit jelentett, hogy a Helytartótanács szólította fel a megyéket a gyűjtés elvégeztetésére, a megyék pedig a járási szolgabirák utján küldették szét a nyomtatványokat az egyes helységekhez. A kérdőív, amelyet Pesty az Akadémia javaslatára állitott össze, két részből áll: a kérdőpontokból ós egy Utasításból. Teljes szövege a következő: "Helynevek ...... községből, ...... megyéből. Az adatgyűjtés a következő kérdőpontokra terjed ki: 1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, hová a helység tartozik. A terület ezen politikai felosztásán kivül némelykor vidék, környék, táj is bir külön elnevezéssel, vagy több. falvak csoportozata közös név alatt ismertetik.Ahol ilyesmi előfordul, az összeírásban figyelembe veendő, és ha lehet magyarázandó. 2. A községnek, városnak hányféle ne él most; melyik neve bir csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte. Sajátos jelenség, hogy a magyar és román falvak a körülfekvő szász falvak által Erdélyben német elnevezést nyernek, mely elnevezésről az illető magyar és román falvak lakosainak sejtelmük sincs, é3 mely különben is csak kis elterjedéssel bir. Viszont sok szász és román falvaknak tudomásuk nincs. Ily viszonyok az ország minden részében foroghatnak fenn, hol több ajkú a lakosság, azért felemlitendők. 3- Volt-e hajdan a községnek más elnvezése? Vagy tán csak különfélekép Íratott a mostani helynév? h. A község mikor emlittetik legkorábban? 5. Honnan népesittetett? 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, irott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik