Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

felé /terhes mocsáros/ helyeken keresztül gázolt, adig becsületesen megizzadt, vagyis oroszul zdusilszja. E' hely régiségére nézve már 1338-ik évben már mint letelepedett történelemben fordul elő. Vallására nézve kivévén az ottani birtokosom kat mind g. kath. és a' szomszéd Múcsonyal atyafiság és rokonságban vágynak, különben mint pusztát töbnyire szolgálatban lévő béresek és cselédek lakják. - egy koron Angyal Bandi lakhelye volt. igaz néven Ónody András A' község határában előforduló topographia nevek: Bújár és Sóstó, Kis Cseb, Nagy Cseb, részint Szántó és rét földek. Kelt Dúzsnokon Május hó 30-ka 1864. Biró Csontos Mihály XXX E D E L É N Y /lásd még BORSOD és FINKE/ Helynevek 128 Edelény községből, Borsod megyéből Befelelés 129 A túlnan irt adat gyűjtés kérdő pontjaira: 1— Edelény mező várossá Borsod megye kebelében a szendrei járáshoz tartozik a Bóldva folyó mentében fekszik.2^- Edelény várossá ország szerte Edelény név alatt ösraeretes, lakosai eredetileg Magyar ajkúak, népesedés következtében azomban most már vegyesek, vallásra nézve többnyire R. catholicusok, vannak G. Catholicusok, Protestánsok és zsidók is, ez utóbbi csak néhány családból áll. j21- Edelény várossát még 1333 évben ''Edelyn"-nek irták.4^2- Hogy mikor emlitetik Edelény várossá legkorábban: erről a hagyomány nem emlékszik. Hogy honnan népesitete!t? szintén nem tudatik. 62i- Hogy mit lehet tudni átallánosságban Edelény város eredetéről? Edelény városa eredetére nézve kevés adat lévén a hagyo-