KOPASZ ERZSÉBET: Szendrei János bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 4. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982)

Szendrei /Wagner/ János 1857-1927

portjának fáradhatatlan előadója, midőn szinte meglepő szor­galommal, minden más csoportot a kiállítás tudományos fel­dolgozásában messze megelőzve, még a kiállitás bezárta előtt kezünkbe adja remek munkáját, melyben a hadtörténeti kiálli­tás közel 10 000 tárgyának legjellemzőbb darabjait leirva, s közülük mintegy 1 000 darabot művészi rajzban is bemutatva, a magyar hadtörténelmi kiállításnak és kincseinek emlékét 12 megörökíti." Ez a remek munka a "Magyar hadtörténelmi em­lékek az ezredéves országos kiállításon". A gyors szerkesz­tési munkából adódtak a mű tévedései, melyekről kedvvel po­lemizált a korabeli sajtó. De egészében dicsérte minden bí­ráló az impozáns munkát. A könyv beosztása korszakos, a kor­szakok mindegyike elé Szendrei rövid bevezetést irt, "mely egyszersmind a jövendő magyar történeti fegyvertan alapmun­13 kálatának tekinthető". A tárgyak pontos leírása, a kószi­tés, a származás helyének feltüntetése, ahol ez lehetséges, a tárgyra vagy személyre vonatkozó történelmi adatok, iroda­lom közlése jellemzik a müvet. "Ez a mü jóval több, mint kö­zönséges catalogua, annyi mindenféléről van benne szó, és annyi magyarázat, történelmi visszaemlékezés találtatik ben­ne, hogy egy jó tárgymutató nemcsak emelné értékét, de szűk­14 séges is ahhoz, hogy kényelmes segédkönyv legyen." Szend­rei válasza: "A tárgymutató hiányát magam érzem legjobban. Az 3 ivet tett volna ki, de már igy is 18 iwel léptem túl a kormány által engedélyezett ivszámot; ezt tehát már semmi 15 szin alatt nem lehetett keresztül vinni." Kár, mondjuk ma is e szép munkát nézegetve, "...melynek értéke annál nagyobb, mivel magyar történeti fegyvertan nincs, külföldi szakmunkák pedig a magyar fegyvereket... eléggé nem méltatják". 1 ^ Szólni kell még nagy sajtó- ós közönsógvisszhangot kel­tő közéleti ténykedéséről. 1906-ban Rákóczi és bujdosótársai hamvait hazaszállították. A korra jellemző, színpadiasan csillogó temetési menet, a korabeli napilapok tudósításait követre, szinte végigvonult az országon Kassáig. A budapesti történelmi temetés korhű ruháit Szendrei János tervezte Ne­mes Mihály festőművésszel együtt. Ekkoriban már ismert kuta­tója a magyar viselet történetének, akadémiai székfoglalója e témából könyvalakban is megjelent. "A magyar viselet tör-

Next

/
Thumbnails
Contents