KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Szűcs Miklós naplójegyzetei

Ii l84o. András köz tiszteletű írónk, 's igaz hazafiúi érzésű publicistánkat, mint szónokot ekkor ismerém meg először. Ez oldalról is igen jeles ember ő. Vonzó előadása nam hagy kételkedni, hogy szavai szíve mélyéből buzognak fel. Azon indítványt tevé ekkor, hogy az áldást megtenni vonakodó pap az 1647 : 14. törv(ény) cikk értelménél fogva 600. frt. büntetésnek rajta leendő megvétele végett fogattassák pörbe. Utána Szentkirályi Móricz szóilótt. Józan gondolkozásárúi, 's helyes felfogásárúi tevé ő magát az országgyűlésen ismeretessé. Bár maga catholicos, de nagy sérelmet lát ő is a' vegyes házasságoknak az áldás megtagadása általi gátlásban. Mostani beszédében elménckedett is. Monda nevezetesen, hogy a' papok az isteni kegyelem compossesorinak tartják magokat, csakhogy azon mondást akarják gyakorlatba hozni, hogy adj szállást a' tótnak maga mutat utat." Ők t.i. egyedül magok akarják az isteni áldást kezelni az istennek kirekesztésével. Miből még egy nagy proportionális pör támadhat." Patay Jósef táblabíró nagy hévvel, és bátorsággal szokta előadni véleményét. Most a' többek kőzt monda, hogy elmúlt már azon idő, mellyben a' reverenda minden vétket eltakar. Nyilatkoztak Ráday Gedeon gr. és Kossuth Lajos is hasonló értelemben. Ráday is bátor és eléggé gyakorlott szónok, de Kossuthal egyik sem mérkőzhetik

. Ezekre a' Sión egyházi folyóirat szerkesztője Gyarmathy János, pap, szóllótt válaszólag, és cáfolólag, de nem csak hogy a' szíveket a' maga részére hajtani nem tudta, sőt csak figyelmet sem tuda nyerni beszéde iránt, az elégületlenség általános zugásban mutatkozott. Felválta őt valami esztergomi káplán, ki hasonló szerencsétlen modorral beszélt, 's még ezen felül (77 b) igen hosszasan is. Es indulatától annyira elenegé magát ragadtatni, hogy e' szavakat "

no- lite sanctum dare canibus" olly formán hozá fel, mintha a

' sanctum szóval az áldás, a' canibussal pedig a' protestánsokra célzott volna

.Mire "avtio" és "kivele" kiáltások hallatszottak a' teremben. De a' megijedt pap szavait visszahúzván, megmenekült a' széksértési keresettől, és tüstint elhagyá a' termet. - Szóllótt a' bars! Balog János is, ő úgymond szelíd jellemünek tartván prímásunkat, mindent jót várt kormányától, látja