KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Szűcs Miklós naplójegyzetei

/3 a) Az ki életében sokat erezett és gondolkozott, 's érze— menyit és gondolatait nyom nélkül elröppeni nem hagyta: olly kincset gyűjthetett magának, melly az élet minden szakában, a' szerencse minden változásai közt gazdag taplálatot nyújt lelké­nek. Kölcsey . E' napokban a' mezőre sétálék egy német tudóssal. Ez növé­nyeket, ásványokat, csigákat izzadva gyűjtögetett. Különös! a' csigákat s fényes kavicsokat utunkról fölszed­jük, a'lepéket szorgalmasan gyűjtögetjük, hervadó növényeket gonddal rakunk tárba, jövedelmünkről ha fillérekből állanak is könyvet viszünk: de gondolatainkat, mikben talán egy jövendő szendereg, elhullni engedjük, mint őszi falevelet, mit lekap a' szél, s' örökre elvisz. Pedig embernek nincs drágább kincse gon­dolatainál s' ötleteinél. De ezek véletlenül viradoznak elő a* lélekben, s' ha meg nem tartóztatjuk sorban mint jöttek, sorban mind eltűnnek. És nem illy véletlenül érkezett gondolatok szü­lött! e a' legjelesebb tanulmányoké E' parányi ötlet, nem ér e, mi forrásra vezet? Ama durva gondolat nem kő e, mi gyémántot rejt? Azon más eszmék, mik napközben mintegy átutazzák elmén­ket, nem volnának e méltók egy pillanatnyi munkára, egy darab­ka papírra, mi rongyból készül, és nem érdemelnének e hogy szá­mukra egy táblát tartsunk emlékezetünkben? Az a' pillanat, mi­ben születik a' gondolat, kifejtésére is legkedvezőbb; a' me­legség mi vele jő, mintegy ki is költi. Sokszor történik, hogy később igyekszünk fölkeresni s' kibontani, de úgy járunk mint ki szép álmaiból fölébredt, -(3b)- másszor azt nem folytat­hatja. Mint a 1 bányász ki aranyérre akadt, de nem fog bele rög­tön, hanem hollétét lombbal jegyzé meg, - á szél elkapja onnét, s' többé nem leli; mint a' vándor, kinek tetszik egy színes csillag, de haladni akarván siet, s' majd később gyönyörködik benne, - de a' föld dördült s' örökre eltakarta. Napján sza— kitsd a' virágot, mert másnap elharvadand; akkor nyisd ki vi­torláidat, midőn szél fúv; akkor menj az istenek templomába, mikor nyitva találod. A gondolat s' kedv gondolkodni, nem csiga, mit házából akármikor kiénekelhetsz, nem kövecs, mit. fölvehetsz minden pillanatban. Zárkodik s' nyílik a' szó lé-

Next

/
Thumbnails
Contents