KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
Szűcs Miklós naplójegyzetei
III. 1649nak csak ágyú tűzök volt látható, népökböl csak az, mi az arnóti parton (82 a) állott. Délután meggyújtok a' muszka rakéták Zsolcza felső végit, szerencse hogy a' szél kifele vert, a' nagy tüz miatt a' magyarok lefele húzódtak, majd a' ládi erdőig. A' muszka sereg egész nap mindig szaporodott, mégis megtarták a' mieink állomásukat. A' Bernát Gy(örgy) kunyhóját fölgyujták , 's a' város szólein 's a falukon raboltak a' muszkák, a' miskolczi foglyokat visszahozván e1ereszték ,valami 3- v(agy) k. nap voltak oda. - Estve fele egy kis idő alatt is ó. szekér sebesült muszkát láttam behozatni. - Éjjel a' magyar tovább vonult. Más nap 2. muszka huszár tiszt jött hozzánk szállásra, egyik lengyel másik olasz, francziaul adók elő akarataikat, németül nem tudván. 27- n.Számos muszka uhlanusok jöttek Gömör felől. Zsolcza és Csaba fele határunkban nagy tábor van. 28- n. D.e. lo. óra tájon rövid ágyúzás volt, ki lehetett venni, hogy Gesztelynél van a' csata. Estve visszavonultak a' muszkák Gesztelytől nagy sietve. Ebből az a' hír lett, hogy igen megverettek, de csak annyi valósult, hogy azon néhány ágyúlövés, tetemes kárt tett bennök. Sz(ent) Péter ós Harsány fele takarodtak. 29- n . Környékünk meg isztulván valahára a' muszkatói, kimentem a' határba Zsolcza fel , a' buza földeken roppant kár van, a' keresztek elhordattak,' s i aszegázoltattak. A' vágóhidat egészen széthordták tüzelni. A' töltés közelében számos elhullott ló hevert, sőt a' Sajó parton két eleastt muszka is, kiket alkalmasint tegnap hagytak itt mert, a' solczai csatában elestek már elvoltak temetve, 8. sírt láttam, a' gyermekek sok golyókat szedtek fel. (82 b) Zsolczán mintegy 3o. udvar hamvadt el. A' cholera ezen meleg napokban megint erősen dühöng. Mostanában elhaltak Bakos György, bátrán.3o-án Kopácsyné néném. Egy parlamentair ment itt keresztül Görgeyhez, magyar is volt itt e' napokban, miből gyanítható, hogy alkudoznak, sok bizonytalan hír van e' tárgyban. Sokat tűnődöm a' jelen nemzeti drama kimenetelén, de nem tudom megnyugtatni magam. A' függetlenség kimondása, az Ausztria által Mart.4-n adatott alkotmánnyal motiváltatik, mellyben Magyar ország alkotmányának, megsemaisítése ki van mondva, tehát desperatioból történt a' függetlenség kimondása. Igaz, hogy akkoriban egymást érék a' győzelmek, de Európa valljon fogja-e tűrni Auszt-