KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
A naplóíró Szűcs Miklós
vieli.csk.ai sóbánya a föld alatt, utánanézett a közhasznú ismeretek tárában. Szemere "utazását többször is elolvasta. Két szer olvasta Bölöni Farkas északamerikai utazásáról irt köny vét. Érdeklődéssel tanulmányozza a földrajzi leiró könyveket Fényes Elek földleírását. S bevallja 1845-ben, hogy egyre nagyobb kedvvel olvassa a világismereti olvasmányokat. Össze hasonlítja Irinyi utijegyzeteit Szemere könyvével, s megálla pit ja, hogy színvonal tekintetében Irinyi munkája Szemeréé alatt marad. Szűcs Miklós naplójának elsőrendű forrása a min dennapi élet. 0 a reformkor politikai küzdelmeinek szinte ti pikus alakja. A vidéki értelmiségi, aki olvasmányai révén át fogó ismeretekre tett szert, s politikai felfogása egyre inkább bal felé orientálta. Naplóját a lehető legnagyobb tudatossággal vezeti. Az első kötet legelején leírtakban határozza meg a naplóvitel hasznát és programját. Milyennek kell ennek a naplónak lennie? Az mindenképpen bizonyos, hogy ez nem a közönség számára Íródott. Szűcs Miklós a maga számára, a maga világnézete, politikai nézeti tökéletesítése végett jegyzi élete mindennapjait. Mégcsak az a cél sem lebeg elótte, mint bátyjában, aki a letisztázott naplóköteteket egy később megírandó Miskolc-történet nyesanyagául akarta felhasználni. Ezt a naplót Miklós csak a maga számára irta. A naplónak "önismeretre vezérlő tükörnek" kell lennie, s ezért nem furcsa, hogy a tiszta lapokra lemásolja szüleinek testvéreivel, barátaival kapcsolatos levelezését. Sohasem szánta tehát ezt az önismeretre vezérlő tükröt,naplóját közönség elé. Ez az ő legszemélyesebb gondolatainak lett volna a tárháza. Amikor másodszor olvasta el Szemere utazását, akkor ezeket irta: "Meleg philantrópiai szellemtől van áthatva, a' leggondosabb figyelemmel jegyzé föl mind azt amit külföldről honunkba átültetni üdvös volna ... napló alakban van a' mű írva, miben a' gondolatoknak's érzelmeknek is helye van." Ezzel a közlésével nagyjából körvonalazta Szűcs Miklós a napló műfaját. Nála ebben a személyes műfajban több variáns ölt testet: az utleirás , a levél , az olvasónapló , napi személyes 2 it
