KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Szűcs Miklós naplójegyzetei

III. 1844. kin járó rabnak külön örje van. 26-ig olvastam el, mig a' kútba öntött viz a' fenékre ért. A' várbeli pap bebocsátott bennünket a kápolnába, mondta, bogy innepeken a' status foglyok is megje­lennek az isteni tiszteletnél, tegnap nem jöttek ki, mert mind kettő beteg, az egyik Reindl, ki Ferdinándra reá lőtt, a' másik valami Schleifer nevü. Voltunk a' várat (13 a) kormányzó major­nál is, ki egy teremben régi történeti képeket mutatott, u.m.: Zrinyi Ilonáét, Bátory Istvánét, Károlyi Sándorét, a' Rákoczyak közül valamelyikét, Keratovicsét, ki a várat alapitá, és egy pa­pét. A' major mutatott egy régi kengyelt, melly a' Rákoczyénak lenni mondatik, és egy régi pallost. A' kormányzó engedelmet adá, a status foglyok üres tömlöczei közül némelyek megnézésére. 21. szoba ran Hlyen foglyok számára készítve, mindeniken egy egy ab­lak, némelyiken magasabban, mint hogy ki lehetne rajta látni, ket­tős kereszt vas van az ablakon, az ajtó is kettős, a' belső olda­la -vassal borított, a' szobák legalább elég világosak és tiszták. Mint a' profosz monda a 2. status foglyoknak adatnak könyvek ol­vasás végett. Egy szobát sokféle német és lengyel mondatokkal te­le írva találánk, mellyeket Ostrovky nevű lengyel fogoly írt oda. Egy más fogoly a' kájha rósdájávai festett két mellképet a' fal­ra, valami Czuki nevü feldmarschal fogoly, nevét az ablak üvegre metszé fel. A' vár alatt Palanka és VáraIlya nevü faluk terülnek el, ott van a' korháza is a katonaságnak. Déli 12. óra tájon in­dulónk Munkácsról immár haza utazandók a' Bodrog köz fele. Ez nap átmentünk //Bereg// Rákos, Zemplén //Ung// Pupka Helmecz, Rátt , Szűrte helységeken, háltunk az út mellett magánosan Csaphoz közel eső igen rossz 'sidó csárdában. 17-én /:Zemplén:/ Csernijő Bács­ka, Király Helmeczen át /:oldalt balra Kövesd jobbra Zemplén vá­raikkal:/ Szőlöskénél jöttünk át a' Bodrogon, 's ezen helységben ebédeltünk. Minthogy Csörgőn Vladár Jósef úr G(aras) bátyámmal még szólani kívánt, azért kellett erre jönnünk. De nem találtuk hon Vladár urat, hanem csak derék nőjét, 's kis fiát Ervint, és az asszonyság társadkodóneját. Ismét látám távolról Széphalmot Kazinczy Ferencz lakhelyévé 1. Eszembe jutott Vachott Sándornak azon szép verse, mellyben K(azinczy)-t a' magyar nyelv megváltó­jának nevezi. Ujhelyben találkoztunk Vladár úrral. Estve fele Pa­takon Kálniczki Professor úrhoz betekintve veje Palkovics Profes­sor, ki mint kazai luth.p; vet, sőt előbb is jól ismerek, nem bo-

Next

/
Thumbnails
Contents