KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

Tény, hogy Szűcs Sámuel élete vége felé a nml ; ázad hetvenes, nyolcvanas éveire a város élö lexikona volt, aki azonban óriási tudása mellett élete utolsó pillanatáig részt vett a közéletben, s mint fiatal korában, most is szívesen áldozott munkát, időt, fáradtságot mindenért, amivel városának, vagy lakóinak javára válhatott. A csaíád legidősebb gyermeke tehát jó példakép volt Miklósnak, aki ugyan csak egy esztendővel volt fiatalabb bátyjánál. Idősebb Szűcs Sámuel második feleségétől született a családban a harmadik életben maradt gyermek, Lajos. Lajos maga is históriai beállítottságú személy lehetett. Ő is jogi tanulmányokat folytatott. A kilencvenes évek végén kezdi publikálni reformkori emlékeit. Visszaemlékezéseiben a miskolci nemzetőrség alakulásáról, a 9> zászlóalj születésének körülményeiről a pákozd-sukorói csatáról, vagy a reformkor 35 legnevesebb napjairól ir. Tehát a harmadik Szucs-fiu is história érdeklődésű férfi volt, s a családban hagyományos naplóirástól vagy élete egy szakaszára vonatkozó visszaemlékezés Írásától nem zárkózhatott el. Nincs ugyan ilyen adatunk a család két legkisebb fiútagjáról

( Bertalanról és Kálmánról. Ők egészen más utat jártak, életüket nagyvonalúan vagy kissé könnyelműen rendezték be. Szűcs Miklós naplóirásának tehát ez a közvetlen kiváltó oka

. Ezen kivül természetesen még számtalan egyéb ok is merülhet fel. írónk füzetét Szemere és Kölcsey szavaival kezdi. Szemere hatása egészen bizonyos közvetlenebb volt, mint amit könyveivel,Írásaival el tudott érni. Szűcs Sámuel Miklósról irt nekrológjában azt Írja, hogy öccsét Szemere nagyon kedvelte. Nem is férhet ehhez semmi kétség, hiszen Szűcs volt az, aki többnyire álnév alatt ugyan, de amikor csak erre szükség volt, mindannyiszor megvédte a nagy politikust a Pesti Hírlapban. Szemerének nemcsak Palóczy Tamással kellett a harcot megvívnia, hanem a városban suttogó rágalmakkal is szembe kellett szállnia. Ezek közül s legjellemzőbb az az eset, amikor Veresmarty István azzal vádolta a radikális párt alispán jelöltjét, Szemere 37 Bertalant, hogy leánya fülbevalóját ellopta. S az xlyen