KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

vesz a közéletben, nem zárkózik be, mint Miklós, legfeljebb csak az önkényuralom első esztendeiben. Naplóját a nyolcva­nas években történeti jegyzetként használja, s a kötetekben gyűjtött történeti anyagot az évek során összegyűjti, rend­szerezi, s bizonyos témákat publikál is. Samut különösképpen a kulturhistória érdekelte. Igen sok történeti, kulturtörté­netx tanulmányt jelentetett meg a borsodi lapokban. A szín­ház és az irodalomtörténet érdekelte, közreadott néhány Ka­zinczy-levelet, tanulmányokat irt a szabadságharc, a reform­kor miskolci éveiről. Összeállította Szinnyei számára a bor­32 sodi irók és költők névsorát és életrajzát. Borsod és Mis­kolc kulturhistóriaja tekintetében kétségtelenül alapozó mun­kát végzett. Tanulmányai nélkül szegényesebb lett volna Szend­rei Miskolc-monográfiája. Kísérletet tett arra is, hogy meg­írja Miskolc város történetét. Össze is állított egy vázla­tot, amelyben összefoglalta volna a város legujabbkori his­tóriáját, a munkába bele is fogott, be azonban nem fejezhet­33 / te. Valószinü a halál akadályozta megírásában. Publikált irásai, napi krónikájának lapjai vagy még a tervbe vett Mis­kolc történet is arról tesz tanúbizonyságot, hogy irója a maga korában divó történetírói módszert követte. Pozitivis­ta volt. Képtelen volt felfedezni, hogy a kulturhistória, a vallástörténet, a politikatörténet eredője a gazdaság- és társadalomtörténet. Ezért éppen a gazdasági és társadalmi tényezőkre nem fordított jóformán semmi gondot. Nem kötöt­te le különösebben az ipartörténet, nem vette észre, leg­feljebb csak annyiban, amennyiben ez a politikatörténettel is találkozott, hogy Miskolc közvetlen szomszédságában egy kapitalista nagyüzem, a diósgyőri vasgyár óriási erőket lesz képes összevonni, s ez az erő a város osztályszerke­zetét hamarosan a munkásosztály javára módosítani fogja. A vasgyár áttelepülése Hámorból Diósgyőrbe eléggé kockáza­tos vállalkozásnak tünt az első években, évtizedekben. A kockázattal voltaképpen tisztában is volt Szűcs Sámuel, csak a társadalom szerkezetében beálló változás lehetősé­gét nem méri fel elegendőképpen.

Next

/
Thumbnails
Contents