KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

buktak, a borockási pusztán bérelt földekbe, addig neki sikerül vagyonát kamatoztatnia. Szűcs Miklósnak, a most publikált napló Írójának életraj­zát Szinyei már közreadta. ° Naplóirónk. halála után életét, munkásságát, irói tevékenységét bátyja, Samu foglalta össze krónikája XII. kötetében. 11 Néhány egészen közismert adatot 12 a miskolci irók sorában Szendrei is közölt róla. Röviden mi magunk is ismertettük a jeles ügyvéd, takarékpénztári tiszt­13 viselő életét. ­J Legutóbb pedig naplója egy adatát Pándi Pál idézte, s tevésen közöl róla egy életrajzi adatot Varga Já­15 nos. Valamennyi szerző közül, jellemzően, talán Szinnyei is­mertette a legátfogóbban és leginkább hibamentesen Szűcs Mik­lós életét. Igaz, ezt az életrajzot maga Szűcs Sámuel irta, aki Szinnyeinek összeállította a borsodi szerzők életrajzi a­datait. Valójában azonban maga Szendrei sem ismeri, pedig mo­nográfiájához nélkülözhetetlen adat lett volna naplóirónk mun­kája. Kérdés természetesen az, hogy ismerte-e ezt a naplót. Nem tudjuk, a monográfiából nem derül ki. Szűcs Miklós l82o. július 3-án született. Hat éves ko­rában iratkozott be a miskolci református iskolába. 1833/3^­es tanévet Eperjesen töltötte, ahol német nyelvet tanul, majd a következő tanévben ismét visszatért a miskolci líceumba. 1837-ben fejezte be tanulmányait egy - saját bevallása sze­rint - meglehetősen rossz iskolában Miskolcon. A tanitók vagy tanárok többségükben tanulmányaikat elvégzett fiatalemberek voltak, akik sem szakmai, sem pedagógiai ismeretekkel nem di­csekedhettek. A tanitás egyetlen módszere a magoltatás volt. Mindent latinul kellett tanulniok, az "átokként uralkodó la­tin nyelvet" ekkorra még nem váltotta fel a magyar. Azt is fájlalja Szűcs Miklós, hogy az egy tucat esztendő alatt testi, fizikai képességét sohasem fejlesztették. A hiányos testi ne­velés melett ismeretei is nagyon gyérek voltak. Sem fiziká­ból , sem számtanból nem maradt felnőtt korára a fejében sem­mi. A tanitók tehetségtelenek voltak, s többnyire csak má­soktól kompilált tudományokkal táplálták tanítványaikat. Ta­nítvány és tanitó között gyakran zajlott le heves jelenet. Hiszen a testi fenyítést a kamaszodó fiatalemberek semmikép­lo

Next

/
Thumbnails
Contents