Sugár István: Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban (Documentatio Borsodiensis 1. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1980)

A karthauzi apát kijelenti, hogy a megvásárolt puszta alább leirt határvonallal elválasztott bizonyos kis részét a Zomolya-i oldalon kihasítja a nemes atyafiak részére. A határ bevallott leirása: A kiinduló pont az Egerből Nozwai-ra /az oklevélen az utóbbi szó teljesen elmosódott, de az oklevél mellékelt X7III. századi másolata szerint akkor még igy volt olvasható, - S.I./ vezető út mellett van, ahonnan a Nozwaiwize nevü patak felé tart, s a folyóvíz mellett van a határ. Innen a Pypys nevü hegyre vezet, majd kelet felé leereszkedik, és a Rawaslyk nevü völgybe fut, majd a Rawas- lykheghe-re, s onnan a Felsuzomolya és Bogach választóhatárára tart. A határ vonala egy forráskúthoz tér vissza, melyet régi határnak mondanak Zomolya possessio ós a kérdéses puszta között. A leválasztott terület felét Zomolya-i Pál és Tamás, a másikat pedig Albert, Simon, Demeter és András kapják, melyért 22 magyar aranyforintot fizetnek, — tizet-tizet a feléért. A fennmaradó 2 forintot Keresztelő Szent János ünnepén /június 24. - S.I./ fogják megfizetni. A Zomolya-i nemesek kijelentik, hogy nem fogják zaklatni a karthauziakat. Kopott, foltos és szakadt hártyán, kettétört függőpecséttel. /HULL. ME.Br.632. — Korábbi jelzet: Num. 17. Div.3. Pasc.l. Pr.5./ 1509. augusztus 25. Buda. II. Ulászló király előtt néhai Parnos-i Balázs és néhai Zomolya-i Nagh Petherffy János leánya Anna leánya Borbála, aki Nagh János özvegye s most Darocz-i Simon felesége, valamint leánya Katalin, továbbá Nagh János fia Bálint, a maguk és Borbála leánya Ilona, Bálint fia és Orsolya leánya Borbála, valamint az atyafiak nevében eladják Zomolya possession fekvő nemesi kúriájukat és 5 elhagyott jobbágytelket, melyek közül négy és a kúria a Zomolya-i Szent Keresztnek szentelt templom

tól délre fekszenek, az egri káptalannak. Két telek