H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred - Borsodi kiállítási vezetők 2. (Miskolc, 1975)

"Az északi madárhegyek tájáról"

8. kép. Herman Ottó pisztráng rajza

lalkozások, Halászat és pásztorélet címmel, 1898_ ban ezt könyvalakban is publikálja. Mások munkájára is ösztönző hatású volt, hiszen a kétkötetes halászati műve készteti Munkácsi Bernátot 1893. és Jankó Jánost A magyar halászat eredete c., Budapest, 1900. munkák megírására.

Herman Ottó a begyűjtött hatalmas tömegű és nagy értékű tárgyi anyagból 1885-ben a Természettudományi Társulat megbízásából megrendezi az országos halászati kiállítást. A gyűjtemény ma a Néprajzi Múzeumot gazdagítja.

A magyar halászat népies műnyelve, Budapest, „Az északi madárhegyek tájáról”

Élete delén van, 50 éves. Még a nősülésre is csak ekkor jut ideje, 1885 július 25-én házasságot kötvén a miskolci Avasi templomban (9. kép) korábbi irodalmi ellenfelével, a jó tollú írónővel, Borosnyay Camillávai (10. kép). Halászatról szóló hatalmas művét ugyan 1887-ben egyik patrónusának, Semsey Andornak ajánlja, de annak első példányát 1887 karácsonyán feleségének dedikálja. Ez év májusában felkeresi Turinban Kossuth Lajost, akit most már nemcsak írásban, hanem szóban is tájékoztat a magyar függetlenségi mozgalom és a magyar belpolitika legfontosabb eseményeiről, a millenáris évforduló előtti állapotokról. Hazatérése után alkotó vágya korábbi kedvenc kutatási témája irányába, a madárélet megírására ösztönzi.

Két nagy utat tervez külföldre e téma sikeres feldolgozása érdekében. Az egyiket északra, ahonnan hozzánk is költöznek madarak, a 23 másikat délre, ahová tőlünk is költöznek. Sajnos