Végvári Lajos: A XX. század magyar festészete a miskolci képtárban - Borsodi kiállítás vezetők 1. (Miskolc, 1975)

Bevezető

amelyben a természettel és a világgal való megbékélést, a szabadság lehetőségeit keresi a művész.

A törekvések hasonlósága és közös ifjúkori élményeik kötik össze Egry József és Nagy István (1873-1937) művészetét. Nagy István a Székelyföldön született, hazájának komor puritán világa, a hegyi emberek kemény szótlansága, áhítatos természetlátása él munkáiban.

Fák a domboldalon c. képét (27. kép) a Bakonyban festette ugyan, de szülőhazájának atmoszféráját tárja elénk benne.

A két világháború közti időszak egyik legeredetibb tehetsége volt Aba Novak Vilmos (1894—1941). Monumentális formalátás, lenyűgöző rajztudás jellemzi munkáit. Bár egyes alkotásaiban az ellenforradalom elkötelezettjének látszik: naiv elbeszélő kedve, harsány életereje, népi optimizmusa (34. kép) feledtetik tévedéseit.

Az egykori Nyolcak csoportjának még élő tagjai és a MIÉNK modernebb törekvésű művészei alapították 1942-ben a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) néven működő egyesületet. Gyűjteményünk jó áttekintést ad a vezető mesterekről. Czóbel Béla (1883- )

két képpel is szerepel. Virágcsendéletének (45. kép) lágy érzéki színfoltjai és Női arcképének (26. kép) bensőséges koloritja egyaránt elárulják azokat a szálakat, melyek művészetét Franciaországhoz kötik. Czóbel a teleket Párizsban, a nyarat Szentendrén tölti. (A szentendrei művésztelep Ferenczy Károly példája nyomán jött létre, sajátos arculatát azonban csak az 1930- as években nyerte el. A KÚT művészei közül sokan töltöttek el több-kevesebb időt a Duna- parti városkában.)

A KÚT egyik mérvadó mestere a miskolci születésű Kmetty János (1889- ) kiállított

kompozíciós vázlatain, (14, 20, 22, 23, 24, 25. 12