Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)
Viseletek
kalpag, kaftán, papucs, csizma stb., bár ezek némelyike déli szláv közvetítéssel jutott el hozzánk. A következő századokban a politikai helyzet következményeként erősödik a német hatás (kalap, karton, pántlika, lajbi, pruszlik stb.), amely egyben a manufaktúrák termékeinek fokozott terjedését jelzi. A szláv népekkel való kapcsolat elsősorban paraszti szinten mutatkozik, és számos kölcsönhatást eredményez. A magyar nyelv ekkor ismeri meg a következő szavakat: gatya, kabát, sapka, karima, pelenka stb. A magyar népviseletek természetesen nemcsak a külső hatásokat olvasztották magukba, hanem tájanként változó belső fejlődésük is mérvadó. A magyar viselet jelentős mértékben hatott a velük együtt lakó népekre. Ez különösen jellemző Baranya megyére. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy valamennyi néprajzi és etnikai csoport népviseletét bemutassuk. Főleg azokat részesítjük előnyben, melyek még a közelmúltban virágoztak, vagy még napjainkban is megtalálhatók. Az ormánsági női viseletet régebben a fehér szín jellemezte és tette igen archaikussá. Az asszonyok haját a leányokéhoz hasonlóan középen választották el. Két fonatba fonták, és a tarkóra felcsavarták. A hajra színes selyemmel bevont és művirágokkal, arany-ezüst szálakkal, széles selyemszalagokkal, fekete csipkével gazdagon díszített főkötőt helyeztek. A főkötő formája, a díszítmények színe, valamint a szalagok színe igen pontosan mutatta az asszony korát és a viselés alkalmát. Régen a főkötő fölött a fiatalok tüllből, az idősebbek vékony vászonból készült kendőt viseltek, melyet tűvel erősítettek a hajhoz. Szigetvidéki református magyar viseletek Részlet a kiállításból. 52