Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Hímzések

A szigetvidéki kendőkkel mutat rokonságot színben, alapanyagban és motívumkincsben a kelet-mecsekalji vállkendők sora. Különleges hímzéstartománya Baranyának a sokácok és Pécs környéki bosnyákok (horvát etnikai csoportok) úgynevezett magashímzése és a Dráva menti horvátok sajátos, szabad rajzú főkötőhímzése. Főként testi ruhákon, illetve a különleges ünnepi alkalmakkor használatos díszkendőkön találunk feketével hímzett, mértani és madaras mintákat. Kiegészítő színeket (sárga, piros, kék, zöld) csak a minták kontúrozásához használtak. Sajátos megoldása van a baranyai hímzések színezésének. A magyar vászonhímzések általános piros, kék, piros-kék, pirosfekete színösszetételéhez Baranyában harmadik szín is társul. Leggyakoribb a piros, világos- és sötétkék, piros-kék-barna, piros-kék-fehér szín kompozíció. A különböző egyhangú mértani sorokat, csíkokat éppen a színek sajátos váltása teszi mozgalmassá. Gyakori a fehér hímzőfonal alkalmazása is fehér alapon. Baranyában is, mint máshol az országban leggyakoribb a csíkdíszítmény. A hímzések baranyai sajátossága, hogy a nagyobb foltokon sem szerkeszti meg a mintázatot, a kompozíció abban áll, hogy a csíkban is felhasználható azonos elemeket szabályos rendben rakják egymás mellé. A díszítőelemek között nincs hangsúlyos és hangsúlytalan, a mintában mindegyiknek egyforma súlya és jelentősége van. Elevenséget hoz a mintázatba a színek sajátos váltása, és az ugyanannak a színnek sötétebb és világosabb árnyalata mellé egy elütő harmadik közbeiktatása. Az egykor gazdag szűcs- és szőrhímzések világát alig néhány tárgy őrizte meg napjainkra. Az ormánsági ködmönt és a bosnyák, sokác bőrmellényt igen aprólékos, kifinomult hímzés jellemzi, míg a kelet-mecsekalji ködmönöket, a mohácsi szűrdolmányokat rátétekkel is díszítették. Suba / Itsz: 60.30.1 / h: 140 cm / Csányoszró 48