Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Lakásbelső,bútorok

A háziiparosok készítette ácsolt ládákkal szemben a festett ládák tanult iparosok munkái. Váralján egy kis bútorfestő központ alakult ki az 1800-as évek közepétől az 1900-as évek elejéig készültek itt bútorok. A műhely több nemzedéken át működött. Müsch Henrik és Müsch János kezéből igen szép tárgyak kerültek ki, akik bútoraik virágozását mintalapok alapján készítették, így a nagyobb méretű fehérneműs, ruhás ládákat és a kisebb ékszerek, főkötők stb. tárolására szolgáló ládikákat. A ládákon leggyakoribb a kétmezős, szimmetrikus elrendezés, ahol a díszített felület élénk színét erőteljes kontúr választja el az alapszín mélykékjétől. A növények szárára fő- és mellékmotívumként fűződnek fel a rózsák, tulipánok, levelek, amelyek fekete, zöld, kék és piros színnel festettek. A díszítőelemeket fehér és színes pettyezés kíséri. Az egységesen sötétkék alapot leggyakrabban okkersárga vagy fehér, esetenként piros kazetták színesítik. A név és évszám a festett mezők között maradó helyre kerül; a ládákon a tulajdonos férfi vagy nő neve látható, a padokon, ágyakon pedig általában a házaspáré. A legnagyobb megrendelők a Zengő alji reformátusok voltak. A régióban jelen vannak a komáromi ládák is, hisz a komáromi asztalosok termékeikkel nem csupán a szűkebb környéket látták el, hanem hajószámra szállítottak lefelé a Dunán; eljutottak egész Vidinig (Bulgária). A komáromi ládákkal megrakott hajók útvonalán, pontosabban a látogatott városok és kikötők (Mohács) körzetében mindenütt elterjedtek a ládák, és jellemzőek a komáromi stílushatások. Festett láda / Itsz. 61.227.1 m: 64 cm / h: 112 cm / sz: 57 cm / Pécsvárad 15