Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Lakásbelső,bútorok

Szökröny/Itsz: 52.1016.1 m: 86 cm / h: 111,5 cm / sz: 60 cm melynek vonalait s részben mezőit is feketére festik. Legsűrűbben körök, négyzetek és egymást metsző párhuzamosok fordulnak elő, továbbá négyszögek átlói által képzett egyenlő szárú háromszögek. A baranyai ácsolt ládákat már a múlt század derekán színezték, pácolással sötétbarna, vörösesbarna alapszínt kaptak, és az egyes elemeket kékesfekete festékkel színezték. A koporsóhoz hasonló, a sarkain négy szarvval (bibó) ellátott formája révén a zsidók frigyládájára vagy az egyiptomi, ill. római szarkofágokra emlékeztet. A fedele hangsúlyozottan nyeregtető formájú, ebben is különböznek a régión kívüliektől, ahol a fedél kevésbé dombos vagy teljesen lapos, és a végeken sincs a négy kiálló szarv. A láda elsődleges funkciója a menyasszony kelengyéjének szállítása volt, ám idővel a család ruházatát is ebben tartották, utóbb a ládák másodlagos funkcióban élelem, majd állati eleség tárolására szolgáltak. Feltehetőleg ekkor faragták le a láda tetejéről a hátul lévő szarvakat, mivel a gyakori nyitogatással a falat karcolták. A szökröny végül, harmadlagos funkcióban a ház körül a legkülönfélébb feladatokat is ellátta (csirkeól). A festett ládák a régióban a 18. század végén és a 19. században váltak általánossá, de funkciójuk sohasem vált olyan egyetemessé, mint az ácsoltaké. A festett láda mindenekelőtt kelengyeláda volt, szemestakarmány, liszt vagy más élelmiszer tárolására sohasem szolgált. Ebben a minőségében tehát nemcsak a házasságkötés ceremóniájában volt fontos, központi szerepe, hanem szimbólumként díszbútora is volt a tisztaszobának. 14