Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)

Néprajzi Osztály

melyeket Jézus keresztre feszítésekor használtak. A kálváriát gyakran a kanalas orvosság üvegébe állították. Az apró tárgyakat parányi ékekkel összeillesztették, majd szétszedték, és részeit egyenként eresztették a szűk nyakú üvegbe. Szerszámnak egy csipesz alakúra hajtott, laposra vert végű drótot használtak. Az egyes részeket az üvegben ékelték össze, a csapra metszett részeket enyvvel vagy más ragasztóval ragasztották egymáshoz.

Üvegkép

Itsz: 60.258.1, m: 39,7, sz: 29,7 cm, származási hely: Németi.

Az osztrák eredetű, feltehetően Sandlban készített, keresztelő Szent Jánost ábrázoló üvegkép (Hinterglasbild) Németiből került a múzeumba, 1960-ban.

A népi üvegkép a 18. század második felében alakult ki, az ellenreformáció nyomán kialakult szentkép-igényt szolgálta ki. Készítése az üveghuták jelenlétéhez kapcsolódik. Háziipari módszerekkel készült, munkafázisok szerinti munkamegosztásban. A képet az üveglap hátoldalára, enyves vagy tojásos, ritkábban olajos kötőanyagú festékkel festették, fordított sorrendben, a befejező vonásoktól a háttér felé haladva.

Vásárolhatták készítőitől, kereskedőktől, házalóktól, nagy szerepe volt elterjesztésében a búcsújáróhelyeknek is.

84