Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)

Régészeti Osztály

A Régészeti Osztály régészeti gyűjteménye numizmatikai és embertani gyűjteménnyel, régészeti adattárral, fotó- és rajztárral, valamint jelentős szakkönyvtárral egészül ki.

Pécsett és Baranyában is, mint általában, a történeti tárgyi emlékek gyűjtésére törekedve a nagyobb egyházi, iskolai régiséggyűjtemények, a megye és Pécs város területén felszínre került régészeti leleteket őrző magángyűjtemények váltak a múzeumi gyűjtemények alapjává, s az így kialakult törzsanyag pedig hosszú időre meghatározta a múzeumi osztály gyűjtőkörét és fejlődésének irányát. A két legjelentősebb régészeti magángyűjteményt Horváth Antal és Juhász László ügyvéd hozta létre. Az 1890-es években együtt buzgólkodtak a régészeti leletek felkutatásában és összegyűjtésében, s jelentős szerepük volt abban, hogy végre Pécsett is felmerült a múzeumalapítás gondolata.

A város tanácsa, alig hogy kimondták a múzeum megalapítását, a gyűjtemény fejlesztése érdekében szorgalmazta a rendszeres régészeti ásatások megkezdését. Ennek a munkának a kezdetét jelzi a kéziratos ásatási napló első bejegyzése: „1899. márcz. hó 4-én - Csontváz lelet".

A Pécs Városi Múzeum - ténylegesen, első állandó kiállítása megnyitásával - 1904. november 27-én jött létre. „Leggazdagabb a régészeti osztály, egymaga három szobát foglal el és ép ezért az oktatásra legalkalmasabb. Vegyük tehát sorba e szobákat és lássuk, mit tanulhatunk bennök" - írta a kiállítás vezető előszavában a múzeum vezetésére felkért Marosi Arnold. A múzeum 1905-ben elfogadott szabályrendelete szerint „a régészeti, numizmatikai és történelmi osztály célja Pécs városának és Baranya vármegye múltjának, területi viszonyainak és műveltségi állapotának megismerésére szolgáló tárgyak és irodalmi emlékek összegyűjtése, szakszerű felállítása és megőrzése". A múzeum munkáját az 1906-ban újjáalakult Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület is segítette, az Egyesület készítette el a város és a megye ásatási programját. Megkezdődtek a rendszeres régészeti kutatások, tervásatások.

1939-ben kezdődött Zók-Várhegy és Pécs-Jakabhegy őskori lelőhelyeinek tudományos kutatása.

A megyei gyűjtemény régészeti anyaga Dombay János rendszeres, a megye egész területére kiterjedő régészeti kutatásának hozadéka. Mintegy húsz esztendő ásató tevékenységének eredményeként a több jelentős őskori telep és temető feltárásán, publikálásán kívül 8 római kori villát, uradalmi telepet figyelt meg, és 9 temető területén végzett ásatást. A határozott kutatási prog24