Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)
Képző- és Iparművészeti Osztály
ház előadásai, a magyar filmművészet virágkorának alkotásait összességében láttató Magyar Filmszemle, a Pécsi Galéria és a Janus Pannonius Múzeum kiállításai, a zenei, irodalmi események a város életének eleven kulturális fórumai voltak. Ekkor, 1967-ben indult a múzeum kortárs képzőművészettel való egyik legfontosabb, országos hatókörű kapcsolata, az Országos Kisplasztikái Biennále, amelynek jelentős a gyűjteménygyarapítási hatása is; a Modern Magyar Képtár szobrászati kollekciója egyike a legteljesebbeknek hazánkban. 1998-ban nyílt a Múzeum Galéria, amelynek 100 négyzetméteres tere kiválóan alkalmas áttekintő egyéni kiállítások, kiscsoportos bemutatók megrendezésére. A múzeum az 1970-es, 80-as évek jelentős gyűjteménygyarapodását az alkotók, (Bán Béla, Gyarmathy Tihamér, Martyn Ferenc, Endre Nemes, Zlatko Prica, Victor Vasarely) gyűjtők adományozásai mellett - az azóta sajnos megszűnt - jelentős állami mecenatúrának köszönhette. A Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének egyik sajátossága kiállításainak széttagoltsága. A Csontváry Múzeum (1973/1983), a Vasarely Múzeum (1976), az Uitz Múzeum (1978-1985), a Martyn Múzeum (1974/1980/86-2003), az Endre Nemes Múzeum (1984), az Amerigo Tot Múzeum (1984), a Zlatko Prica (1989) állandó kiállítások, a Schaár Erzsébet: „Utca" (1991), a Pierre Székely: „Kőkert" (1991) más és más szakmai indokok, muzeológiai, kultúrpolitikai összetevők eredőjeként valósultak meg. 2001-ben, a volt baranyai vármegyeháza műemlék épületének második emeletén nyílt meg a Modern Magyar Képtár II. 1955- 2001 című állandó kiállítás. A felsoroltak közül a Modern Magyar Képtár - jelenleg még két részre osztott - állandó kiállítása tekinthető művészettörténeti, muzeológiai szempontból a legfontosabb szakmai teljesítménynek. 105
