Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)
Kanizsai Dorottya Múzeum, Mohács
Busójárás Mohács a tragikusan végződött 1526-os csata mellett talán a busójárásról ismert a legjobban. A busójárást a farsangi időszak utolsó csütörtökjén (kisfarsang), vasárnapján és keddjén (húshagyó kedd) szokták megtartani. A hagyományos busóöltözet alul fehér vászongatyából, a felsőtesten bundájával kifordított birkabőrből áll, míg a fejet csuklyával ellátott faálarc takarja. Derékban a birkabőrt kötéllel vagy lánccal húzzák össze, melyre kolompokat akasztanak. A kolompok hangját kereplővel, fából készült kürtökkel és ágyúdörgéssel fokozzák. A vállukon átvetett tarisznyában általában hamut visznek, mellyel a házakat körbeszórva a betegségeket kívánják elűzni. A téltemető, tavaszt idéző mohácsi sokácok szokásáról az a legenda járja, hogy egykor a török elől menekülve a sziget erdeiben, mocsaraiban várták ki az alkalmas időt, amikor is busónak öltözve, egy sötét téli hajnalon csónakokkal átkelve a Dunán, éktelen lármával elriasztották Mohácsról az éppen ébredező török tábort. Mohácsi busójárás az 1960-as évek elején 101
