Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae
trichora feltárása során is.131 Az Apáca utcában egy népvándorlás kori sír került elő132 és az előkerült leletanyag alapján arra is vannak adataink, hogy a cella septichora is ismert volt a népvándorláskorban ugyanúgy, mint a cella trichora. Ezt az épületet a 8-9. században át is építették és a falfestményéi is átfestették. Ezt az átépítést és festést még ennél is későbbre datálja Fülep F.133 Az antik város, vagy inkább ami abból megmaradt a 9. században szerepel ismét a forrásokban. A Conversio Bagoarorum Quincue Basilicae néven említi a várost, annak kapcsán, hogy Liupram püspök templomot szentelt itt 853-ban. Ez nem biztos, hogy új templom felépítését jelentette, lehet, hogy a cella saptichora átalakítása, vagy a cella trichora átfestése tehető erre az időszakra.134 A keresztény tradíciók tehát életben maradtak egészen a magyar honfoglalásig. A legkorábbi magyar templomok gyakran épülnek a későrómai városok és temetők területén.135 Mócsy A. véleménye szerint a bazilika altemploma eredetileg egy egyhajós későrómai ókeresztény kápolna a volt.136 A leglényegesebb változást a területen az avarok megjelenése hozta, akik gyakorlatilag elfoglalták a korábbi római provincia egész területét. A késő avar temetők sírmellékleteiként előkerült korongos fibulák jelentős bizánci és keleti kapcsolatokra utalnak, nevezetesen arra, hogy az itt élő avarok bizánci keresztényekkel kapcsolatban voltak, vagy esetleg egy páran közülük gyakorolták is a hitet. Ezért nem meglepő, hogy a korongos fibulákon rozettás keretbe foglalva keresztény szimbólumokat keresztet felemelő térítőszenteket és az eucharisztiát megtestesítő halakat madarat láthatunk. Tény, hogy a kereszténység ha nem is változatlan formában de jelen volt a területünkön egészen a 8. századig,137 vagy talán egészen a magyar honfoglalásig. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az Árpád kori templom éppen a római temető területén épült fel. A hely kiválasztásának pedig éppen az volt az oka, hogy a magyar középkor kezdetén a sírkamrák egy része még állhatott (ha romosán is) biztosítva ezáltal a hely szentségét és alkalmassá téve a területet az államalapító magyarság első pécsi templomának felépítésére. Jegyzetek 1 Zeiller 1918, Lengyel-Radan 1980. 206. (Thomas E. tanulmányában), Nagy 1938, Nagy 1939, Gáspár 1998, Mócsy 1974. Mócsy 1975, Mócsy-Fitz 1990. 2 Nagy 1938, Nagy 1939. Kádár 1939. Kádár 1942, Gáspár 1998. 3 Mócsy 1974. 161. 4 Nagy 1939.31-73. 5 Mócsy 1974. 322, Mócsy 1990. 260, Nagy 1939, Tóth 1990. 15. 6. Fülep 1984. 34. és passim. Dyggvel 939. További irodalommal. 7. Nagy 1939. 95. 8 Nagy 1938. 42, Barkóczi 1988. 105. XV. t, 165, 215-218. CXV1. t. 550-551. kép, 218-220. CXVII. t. 555-556. kép, Fülep 1967.242. I. t. 2. kép, Katona Győr 1991. 36-37. 9 Buócz 1994. 62-63, Nagy 1938. 101. 63. kép, 102. 64. kép, 104. 66. kép. 10 Fülep 1963. 99. Lengyel-Radan 1980. 269, Nagy 1939. 214, Mócsy 1974. 329, Mócsy 1975. 165. 11 Fülep 1962. 44. 21. ábra, Mócsy 1990. 12 Buócz 1994. 62. Mócsy 1975. 165. 13. Mócsy-Fitz 1990. 249. Lányi V. tanulmányában. 14. Fülep 1984. 45. 15 Fülep 1987. 16 Salagius 1780. 17 Koller 1804. 13. 18 Haas 1845. 108-127, Juhász 1894. 25-33, Henszlman 1876, Várady 1897. 19 lásd a 21. lábjegyzetben felsorolt irodalom és még: Juhász 1984. 25-33, Szőnyi 1906, Szőnyi 1907, Gosztonyi 1939, Fülep 1977, Fülep 1984, Fülep-Burger 1979. 20 Szőnyi 1907, Szőnyi 1913, Gosztonyi 1939 [a], 1939[b] 21 Fülep 1963, Fülep 1974, Fülep 1979[c], Fülep 1984. Fülep- Burger 1979. 22 Rég. Fűz. Ser. I. no. 35..[1982] 48, no.37.[1984] 53-54, no. 39.[1986]45, no. 40.[1987]48, no. 44[1992]38-39. 23 Mócsy -Fitz 1990. 248. Lányi Vera cikkében. 24 Juhász 1901, Szőnyi 1907, Gosztonyi 1939, Fülep 1977[c], Fülep 1977, Fülep 1962, Török 1941, Szőnyi 1939. 25 Gosztonyi 1939. 143. 26 Gosztonyi 1939. [a] 9, 3. ábra, Fülep 1975, Fülep 1984. 36. 7-8. ábra. 27 Rég. Fűz. 37. [1984] 28 Sonkoly 1983, Szőnyi 1939..104-115. 29 RégFiiz. Ser. 1. no. 35.[1982] 48. no. 40. [1987] 48. 30 Köszönetét mondok Kárpáti Gábornak szíves szóbeli tájékoztatásáért. 31 Goszttonyi 1939.[b] 114. Fülep 1977. 53., passim. 32. Goszttonyi 1939.[b] 114. Fülep 1977. 53. és passim. 33 Rég.Fűz. Ser. no. 43. 1991. 29. 34 Fülep 1963. 51.25. ábra 35 Tóth 1988. 18-28. 36 Fülep 1958. [a] 37 Fülep-Burger 1979. 235., Burger 1981. 38 Rég. Fitz. Ser. 1. no. 35. [1982J48. 39 Szatai 1986. 181. 40 Fülep-Burger 1979. 236. 41 Koller 1804. 25-34. Pl. IX. 42 Goszttonyi 1939. 93. Fiilep 1984. 36. 43 Dyggve 1935. 6. 1-3. ábrák, 9. Szőnyi 1907. I. tábla. Gosztonyi 1939.[a] 17. 6. ábra. Gosztonyi 1939.[b] 93-96. Fülep 1963. 62-71. 30-34. ábrák. Fülep 1984. 36-41. 9-10 ábrák. Fülep-Bachrtnn-Pintér 1998. 22-23.8. ábra. Fülep- Burger 1979. 244-245. 44 Gosztonyi 1939. [a] 18, Fülep 1984. 40.