Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae

(Apáca) utcában feltárt temetőkápolnát. A cella trichora alatt sírkamra sem volt. Az épület datálása nem egyértel­mű, legkorábban a 4. század legvégén épült, de lehet, hogy még ennél is később, a 6. században.92 Valódi funkciója ismeretlen, valószínűleg kápolna volt.93 Más épületek A fenn ismertetett festményekkel díszített és különleges alaprajzú sírépületek mellett egyszerű, díszítetlen épüle­tek, sírkamrák, sírkápolnák is találhatók Sopianae teme­tőjében.94 III. számú sírkamra. (1. ábra 3.) 1913-ban találták, az I. sírkamra helyreállítási munkái közben. A feltáráskor szarkofág nyomait találták benne, be embercsontokat, vagy leletanyagot nem.95 IV. számú sírkamra. (1. ábra 4.) A Péter-Pál sírkamra mellett, annak nyugati oldalán található. Boltozata ép, falfestmények nem díszítik. A sírkamrában feltárt nyu­gat-kelet tájolású épített szarkofágban sem embercson­tok, sem mellékletek nem voltak.96 V. sz. sírkamra. (1. ábra 5.) Ez az E-D tájolású épület 1913-ban az I. sz. Péter-Pál sírkamra rekonstrukciója közben került elő. Feltárására nem került sor, de az ak­kor napvilágra került részletéről Szőnyi és Möller felmé­réseket készítettek.97 Az épület külső támpillérekkel megerősített, valószínűleg E-D tájolású. Alaprajzának pontosításhoz további kutatások szükségesek. VI. sz. sírkamra. (1. ábra 8.) Ez az épület 1922-ben ví­zelvezetési munkák során került elő a Püspöki Palota előtt. Feltárásakor egy sírt is találtak.98 VII. sz. sírkamra. (1. ábra 7.) Az épület tájolása majd­nem É-D irányú. Fülep F. tárta fel 1958-ban a cella tri­chora mellett.99 Sírt nem tártak fel benne, de egy temet­kezés a narthex alatt előkerült.100 Az egyébként romos épület betöltésében sok 9-10. századra datálható kis tárgy került elő.101 VIII. sz. sírkamra. (1. ábra II.) Török Gy. és Radnóti Aladár tárták fel a cella septichora mellett.102 Az épület datálása: E-D, két részből áll, falait vakolat borította, fal­festmények nyomaira nem akadtak. IX. sírkamra. (1. ábra. 12.) A VIII. sírkamrához na­gyon közel található.103 Az északi fal mellett kőből épült sír nyomai voltak megfigyelhetők a sírkamrában. A fel­tárok az épület korát a 4. század második felére teszik.104 X. sírkamra. 1927-ben ugyanazon a helyen, ahol 1841- ben105 már találtak mozaikmaradványokat egy eredetileg boltozatos, ám a találás idejére már teljesen elpusztult sírkamra került elő csatornázási munkálatok közben.106 XI. és XII. sírkamrák. (1. ábra.) A Szent István téren kerültek elő, és mindkettőt római sírépítményként tartja számon a tudomány, a homályos előkerülési körülmé­nyek ellenére.107 XIII. sírkamra. (1. ábra 13.) Fülep Ferenc tárta fel 1969-ben. A Szt. István tér -Apáca/Geisler E. utca sar­kán. A 4. század második felében épült E-D tájolású épület alatt nem volt sírkamra szint. Eredetileg sírkamra­ként szolgált az épület, majd átalakították kápolnává, 390 körül. Később már nem használták temetkezési hely­ként.108 XIV. sírkamra. Nagyon rossz állapotban került elő a fent leírt épület mellett.109 G/4 sírkamra."0 (1. ábra 14.) A sírkamra E-D tájolású, feltárásakor temetkezések nyomait találták benne, de em­beri maradványokat nem. A falakon vakolat nyomai vol­tak felfedezhetők, de falfestmény nem volt. G 1/2 sírkamra. Az Apáca / Geisler E. utcában került elő ez az inkább épített, nagyobb méretű, eredetileg bol­tozott sír, mint sírkamra, amelynek falai falfestmények­kel díszítettek. A G/2 sír nyugati falán Krisztus monog­ram kis töredéke látható.111 Datálás. A kutatás egységesen állást foglal abban, hogy a sírkamrákat, kápolnákat nem lehet a 313. évet megelőző időre keltezni, mert abból az időszakból nem ismerünk régészeti ókeresztény tárgyi vagy építészeti emlékanyagot és a régészeti bizonyítékok is ezt tá­masztják alá. Az épületeket általában a 4. sz. második felére datálják, építészeti és művészeti kritériumok alapján. Egészen másként kell közelíteni a temető egé­szének datálásához, azaz a használat idejéhez. Az ed­dig feltárt fél ezernél is több sír szisztematikus elemzé­se sajnos mind a mai napig nem történt meg. Fontos eredményt hozott azonban Szőnyi O. és Fülep F. a te­mető területén folyatott kutatásaik eredményét közlő műveikkel.112 E cikk szerzője és Kárpáti Gábor az utóbbi 15 évben több mint 200 sírt tárt fel, amely sírok feldolgozása most van folyamatban. A temetőt általá­ban 3-4. századi temetőnek tartják annak alapján, hogy a sírok túlnyomó többsége erre az időszakra da­tálható, de elvétve persze korábbi temetkezés is fel­színre kerülhet. Az egyik legkorábbi sír annak a 2, 5-3, 5 éves gyermek­nek a sírja, amit 1982-ben a Székesfehérvár Vörösmarty utcai temetőben tártunk fel.38. A régészeti és paleopatoló­­giai bizonyítékok is erre utalnak, [a sírban Antoninus

Next

/
Thumbnails
Contents