Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

1220. körül épült a templom toronnyal, hajóval és kisméretű félköríves szentéllyel - ez utóbbit a régészeti kutatást tárta fel. A korai szentély helyébe a 13. század végén négyszögű épült, a mai félköríves szentély barokk, a sekrestye újkori. Az épület leghangsúlyosabb része a zömök nyugati torony, amely kétharmad részben a hajóba nyúlik, egyharmad részben a nyugati homlokzat síkja elé lép. A nyugati oldal félköríves boltozató nyílása a bejárat tornácát képezi. Kőből készült, félköríves, bélletes kapu vezet a templomtérbe. A kapu timpanonját felül indás-palmettás dísz, alul szalagfonat keretezi. Az ívmezőben hátán keresztet cipelő Isten Báránya áll, jobb oldalon clrajzolt oroszlán Szent Márk, bal oldalon a madár /sas/ Szent János evangélista jelképe. A faragványok analógiáit bajor emlékeken és a Duna menti kolostorok művészetében találjuk meg, 1220. körüli időben. A torony emeleti hármasablakában kos- és tehénfejes oszlopfőket látunk. Belépve a templomba, a karzat alá jutunk. A karzat úgy alakult ki, hogy a két zömök oszlop tulajdonképpen a torony keleti falát tartja, az alsó szint a toronyalj, a felső emeleti a karzat. A torony így az épület belső szerves részévé válik. Sajátos közép-európai változat ez a toronnyal kombinált karzat, a nemzetségi monostortemplomok redukált falusi változatai.

A falu neve Végzalátnok volt, 1410-ben szerepel először. Zalátnok falu másik neve Szentmihály volt, templomának védőszentjéről elnevezve. A falu a templom körül élt, a török időkben elnéptelenedett és 1662-ben a templomtól távol települt újra.

ZALASZENTGYÖRGY- RK. TEMPLOM (ZALA MEGYE)

A falutól kissé távolabb, dombtetőn, temetőben áll a templom. Téglából épült a 13. század első felében. Nyugati homlokzaton ülő kis tornya és hajója román kori, a hajót ívsoros párkány díszíti. A román kori templom félköríves szentélyét ásatás tárta fel. Nyugati kapuját a béllet darabjai alapján rekonstruálták. Ennek legközelebbi analógiája a zalaszentmihályfai kapu, a béllet oszlopai erős hasonlóságot mutatnak. A templomot a 15. században sokszögzárodású támpilléres gótikus szentéllyel bővítették kelet felé. Mérműves ablakait és a belső gótikus és korabarokk freskóit a legutóbbi restaurálás hozta napvilágra.

A falu a Csabi nemzetségből származó Reszneki család biroka volt a 13. században. 1342-ben említik a Szent György egyházat. A török időkben megrongálódott templomot 1755-ben állították helyre, majd 1980-85. között, műemléki kutatás után restaurálták.

57. kép Böde-Zalaszentmihályfa, r.k. templom, 1220 körül. Helyreállítva 1750 körül, végső helyreállítás 1970-71 -ben.

A falu közepén, kis téren áll a téglából épült templom. A legkorábbi része a hajó közepén található és itt a déli hajófalban az 1975-ben végzett kutatáskor a félköríves rézsűs román ablakok és a déli kapu nyílása is előkerült. E kapuhoz tartozott az északi hajófal belső falifülkéjébe másodlagosan elhelyezett román timpanonkő, amelyet 1863-ban Römer Flóris fedezett fel. E korai templom is a későromán téglakörhöz tartozott. A hajó falát lizénák tagolták, a belső hajófalakba falifülkék mélyedtek. E korai templom 1230. körül épülhetett. Zalaháshágy temploma Isten Bárányát különös felfogásban ábrázoló timpanonjáról híres. A központi alak - a „Bárány” - egy rohanó, ragadozó testű, fejét visszafordító állat, hegyes fülekkel, kitátott szájából hosszan kilógó nyelvvel, hátán kereszttel. Körülötte fantasztikus állatalakok vannak, köztük a jáki apátság kőfaragványaihoz hasonló szárnyas sárkányok. Az ívet két egymásnak rohanó kígyószerű sárkány keretezi. A művészettörténeti szakirodalomban a legváltozatosabb kormeghatározásokat, ikonográfiái magyarázatokat találunk. A jáki típusú sárkányok és a templom kora alapján biztosnak tűnik a készítés korára 1230. körüli időpont és az is valószínű, hogy az Isten Báránya ábrázolás sajátos formájával állunk szemben.

A templomot a 13. század vége felé nyugati irányban bővítették, szentélye és tornya 1696-ban romokban állott és 1745-ben újjáépítették.

ZALALÖVŐ - ZALAMINDSZENT, RK. TEMPLOM (ZALA MEGYE)

A ma Zalalövőhöz tartozó falu közepén, a Zala folyó partjának magaslatán áll a templom, amely a 13.század közepén, téglából épült. Hajója a lizénákkal és a három félköríves ablakkal meg van, félköríves szentélye helyébe 1743-ban kissé nagyobb félköríves szentély épült, a torony későbarokk. A belsőben a hajófalat falifülkék tagolják. Az 1972-es tatarozáskor megtalálták a román kapu szárkövét és egy román kori oszlopfőt, amely a templom elpusztult, a nyugati oromfalon ülő középkori tornyának ikerablakához tartozhatott. Az oszlopfő egyik oldalán egy szelíd ember arc, a másikon egy meghatározatlan fajú ragadozó állat látható, nyakára tekeredő, az oszlopfő tetejéről induló kötéllel. Az ábrázolás Szent János apostol Jelenések Könyvének 20. fejezetében leírtaknak felel meg: „egy angyal szállt le az égből.....Megragadta a sárkányt, az őskígyót, aki nem más, mint a sátán és ezer esztendőre megbilincselte.."

Mindszent faluról és templomáról 1414-ben olvashatunk először. A Gersei Pethő család birtoka volt. 1583- ban felégették a törökök. A romos templomot 1743-ban újjáépítették.

ZALAHÁSHÁGY, RK.TEMPLOM (ZALA MEGYE)