Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

északi oldalához Szent Anna kápolnát építettek. Ezt és a szentély boltozatát id. Dorffmeister István freskói díszítik.

A középkori kolostor az északi oldalon volt. A barokk helyreállításkor épült a déli oldalon a mai kolostor, szép barokk részletekkel.

Falusi templomok a 12. században

All. század végétől megszaporodtak ismereteink a falu templomáról. Elsősorban okleveles említések szólnak e korai egyházakról. Ezekből megismerhetjük a templom védőszentjét, a falu birtokosát - akiben a potenciális építtetőt sejthetjük. A királyi várföldeken továbbra is a király megbízottja, az ispán szorgalmazta a templomok építését. A nemzetségi monostorokhoz tartozó falvaknak külön plébánia-templomot építettek, így az építtetők között megtaláljuk a monostorokat építtető főúri családokat és azok ágakra szakadt oldalágait. Somogy és Tolna megyében a falvak nagy része egyházi testületek: a veszprémi, pécsi püspökség, a káptalanok, vagy az egyes apátságok birtokában voltak. Néhány szép épület megmaradt a 12. századból.

CIKÓ - MÁRIASZÉPLAKI TEMPLOMROM (TOLNA MEGYE)

Hosszú évtizedeken át folyt a tudományos vita a Cikó falu határában, a széplaki völgyben álló templomrom funkciójáról. A tudósok jó része az első magyar ciszterci monostorral azonosította /Cikó - Cikádor a név hasonlósága alapján/. Békefi Rémig 1893-ban ásatást végzett a romban és végleg eldöntötte ezt a vitát: a Cikó-Máriaszéplaki rom nem azonos a cikádori ciszterci monostortemplommal, hanem az elpusztult Máriaszéplak falu plébániatemploma volt. Csak egy késői, 1498- as adat beszél Széplak plébániájáról. A falu ekkor a felhévizi Szent-Háromságnak nevezett káptalan birtokában volt és a 16. században, a török harcokban pusztult el.

A megmaradt templomrom téglából épült, egyenes zárodású a szentélye, lépcsőzetesen tagolt diadalívvel, fölötte a hajó keleti oromfalával és a hajófalak indulásával. A Békefi által kiásott alapfalak mintegy 17 m. hosszú, 7,6 m. széles hajót mutatnak, a déli hajófal két pillérrel nyitott a hajófal teljes hosszában csatlakozó déli bővítmény felé, míg az északi hajóhoz fele hosszúságban csatlakozik bővítmény. A hajó nyugati végében toronypár állott. A templomhoz nem csatlakozott kolostor és ez is a plébániatemplom funkcióra mutat. A templom korának meghatározásában segítségünkre vannak a megmaradt falak finom díszítései: a hajó keleti oromfalát kívül félköríves vakárkádok ékesítik téglából alakítva és ugyanezt látjuk a szentély oromfalán is: fogsort, majd finom ívsoros díszt. Az ásatás napvilágra hozott néhány szép faragott követ: palmettás párkánytöredékeket, csavart oszlopokat, kockafejes oszlopfőket. Ezek a faragványok szoros rokonságban állnak a pécsi székesegyház népoltárának faragványaival és a templom építését a 12. század második felére keltezik.

BUZSÁK - KÁPOLNÁSI DŰLŐ, RK. KÁPOLNA (SOMOGY MEGYE)

Az elpusztult Fehérkápolna falu 17-18. században átépített templomáról az 1983-85-ben végzett műemléki kutatás és helyreállítás során derült ki, hogy az egy román stílusú épület. A téglából épült templom egyhajós, szentélye félkörívesen záródik. A hajó külső felületét lizénák díszítették, délen három kis román ablak, nyugaton résablak világította, felül fürészfogas párkány díszítette. Bejárata délen nyitott és elfalazással kiemelt. Belsejében a középkori nyugati karzat lenyomatát megtalálták. Fából készült nyugati huszártornya későbbi. Fából faragott 18. századi oltárán Mária szobor áll.