Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Dercsényi Balász: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Baranya megye középkori templomai
22. kép Siklós, egykori ferences templom szentélyének falképei az 1410-es évekből zépkorit, így azt befalazták. Ugyanekkor kifestették a templombelsőt is, elsősorban omamentális dekoráció készült, de a barokk boltozatok középső részeibe, körkeretekbe provinciális figurális képek kerültek. Siklós Az eddig leginkább váráról nevezetes városka a közelmúltban újabb szépséggel gyarapodott. Korábban is tudott volt, hogy a barbakánhoz (kapuvédőmű) közel fekvő templom és kolostor középkori. A ferenceseké volt 1950-ig, de a hódoltság előtt a Győrffy György által jelzett ágostonos kanonok háza és temploma állt itt. Noha a rendnek - az írások szerint - húsz kolostora is volt a régi Magyarországban, de azok zömmel elpusztultak, s most Siklóson sikerült nyomukra bukkanni. Itteni alapításuk ideje ismeretlen, de bizonyos, hogy a települést sokáig birtokló Kán nembéli Siklósi családhoz kapcsolható megtelepedésük. 1333-ból származik az első adat róluk, amely szerint a Szent Annáról elnevezett templomuk már állt. A templom jelenlegi szentélye, noha gótikus stüusú, nem az alapítócsalád megbízásából készült, hanem a 15. század elején, amikor már a Garaiak voltak Siklós urai. A két boltszakaszos, nyolcszög három oldalával záródó szentély teljes felületét falképek díszítik, igaz néhol hiányosak, de rendszerük jól kivehető. A boltozaton az Elet Könyvét emelő Krisztus sajnos majdnem teljesen elpusztult, de a hívek felöl nézve Szent Anna harmadmagával és Mária a gyermek Jézussal már jobban kivehető, értelmezhető. A keleti boltmezőkben a próféták (Dávid, Salamon, Dániel és Zakariás) mellképei veszik körbe a Garai címeres zárókövet, míg a nyugati fiókboltozatokon evangélisták szimbólumai tűnnek fel. Valamennyien a latin Vulgatából vett idézeteket hordozó írásos szalagot tártnak. A zárófal alsó részét itt is függöny díszítette. Az ablakok rézsűjében geometrikus mustrával díszített felületeken medalionokba foglalt fejek, a mérművek fölött a sírból kiemelkedő Krisztus (Vir dolorum), egy különleges -
