Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
Előszó (Kovács T.)
Előszó a évszázadokra visszatekintve, képH zeletben egymásra rakjuk KeletKözép-Európa etnikai-politikai térképét, a gyakori változások, átalakulások sokszínűségét érzékelhetjük. Ez is jelzi, mint megannyi más, hogy csak történelmi távlatokban lehet igazán megérteni és megítélni az itt élt népek oly sok pusztítás után - ránk maradt kulturális hagyatékát. Természetesen vonatkozik ez a bronzkor több mint háromezer éves emlékeire is, függetlenül attól, mely népcsoportok hagyták ránk, kik tárták fel, vagy kik gyűjtötték össze, és ma mely múzeumban őrzik azokat. Az európai és, ha szerény mértékben is, az egyetemes kulturális örökség becsülendő, védendő értékei. Csatlakozva az Európa Tanács Kulturális Örökség Bizottságának felhívásához, a közös történelmi értékítélet kialakításának elősegítése érdekében, a jelen és jövőbeni együttes értékmentés jegyében született kiállításunk. Még akkor is, ha témáját és címét tényszerűségek és köznapi realitások határozták meg. Nevezetesen: a bronzkori népcsoportok több országra kiterjedő törzsterülete; az 1802ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum sok évtized alatt kialakult őskori gyűjteményének összetétele, amelyre ( a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a keszthelyi Balaton Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum néhány tárgyát leszámítva) a kiállítás épül; s nem utolsó sorban, egy részben hasonló témájú állandó, valamint egy Európa szerte bemutatott vándorkiállítás mellett kiállításunk jórészt ritkán látott, vagy éppen még soha be nem mutatott, raktárakban őrzött tárgyakat foglal magába. Kiállításunk alapját olyan - ékszereket, fegyvereket, munkaeszközöket tartalmazó - bronzleletek és kincsek képezik, amelyek már az őskorkutatás kezdetétől nemcsak a laikus érdeklődők, gyűjtők, hanem a régészek figyelmének is a középpontjába kerültek. A miértre kézenfekvő a válasz: a gyakran több tucat, nem egyszer sok száz bronztárgyból álló, valamilyen okból elrejtett, vagy éppen valamilyen céllal feláldozott együttesek megbízható támpontot adnak az adott területen, adott időben élt népességek mindennapi életének, harci szokásainak, hiedelemvilágának többé-kevésbé hiteles rekonstrukciójához. Erre teszünk kísérletet e kiállításban is, felhasználva a bronzkor egyéb, településekről és temetkezésekből származó jellegzetes emlékeit is. Messzemenően építve a korábbi kutatási eredményekre, hiszen nincs tudományszak, amely nélkülözheti megelőző generációk erőfeszítéseit. Különösen vonatkozik ez a régészetre, amelynek művelői csak lépcsőt lépcsőhöz illesztve tágíthatják ismereteik horizontját.
