Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A bronzkor Magyarországon - A középső bronzkor: a virágkor (Kovács T.)

Vitatott, hogy a Kárpátok-vidéki halomsíros kultúra kialakulásában játszottak-e szerepet, s milyen mértékben, más területről bevándorló népcsoportok. Az életmód, a temetkezési szokások és az anyagi kultúra erőteljes átalakulása, továbbá a Közép-Európa-szerte kedvelt kerámia- és fémtípusok feltűnése a használati tárgyak között arra utal, hogy számolni kell a Közép-Duna-vidékről ideérkezett más etnikum betelepedésével is. Miután még meglehetősen kevés telepásatás történt, a halomsíros kultúra emlékeit néhány halomsírból - Keszthely, Szálka (Salka), Kicsind (Mala nad Hronom) -, főleg pedig nagykiterjedésű ún. síktemetőkből ismerjük. Némelyik közülük több száz hamvasztásos ill. zsugorított vázas sírt foglal magába (pl. Tápé:680 sír, Tiszafüred: 371 sír). A férfisírokban talált bronz nyílhegyek, a korábban e vidéken használtaknál hosszabb, ún. szúrókardok új harcmodor meghonosodását jelzik. A meglehetősen nagy területet birtokló halomsíros kultúra közvetlen-közvetett hatása a Kárpát-medence azon (középső ill. keleti) részein is kimutatható, ahol a régiónk más vidékeiről odamenekültek ill. a helyi lakosság koncentrációja nyomán eltérő jellegű kultúrák alakultak ki a későbronzkor kezdetén: a pilinyi kultúra Észak-Magyarországon és Közép-Szlovákia déli részén, a rákóczifalvi csoport a Közép-Tisza-vidéken, a hajdúbagosi csoport Kelet-Magyarországon, míg a felsőszőcsi (Suciu de Sus) kultúra a Felső-Tisza- ill. a Szamos-vidéken (9. kép). Közülük e helyen különös figyelmet érdemel a pilinyi kultúra, 9. kép: A késő bronzkori kultúrák elterjedése Kr.e. 1300 körül. 1. pilinyi kultúra, 2. rákóczifalvi csoport, 3. hajdúbagosi csoport, 4. Belegis kultúra, 5. felsó'szó'csi kultúra.