Haraszty László: A Janus Pannonius Múzeum madártojás- és fészekgyűjteményének katalógusa (Pécs, 2012)
Agárdi Ede tojásgyűjteménye
Agárdi Ede tojásgyűjteménye Agárdi Ede tojásgyűjteménye Agárdi Ede 1891. március 14-án született Pécsváradon és ugyanott hunyt el 1973. augusztus 20-án. Önéletrajzából tudjuk, hogy 9-10 éves korában kezdett a madarak iránt érdeklődni. Ekkor kezdte a madártojás gyűjtést is, Ferenc bátyjával közösen. Középiskolába Pécsen és Dombóváron járt, de betegsége miatt többször meg kellett szakítania tanulmányait, melyeket azután magántanulóként folytatott. 1911-ben érettségizett. 1911 júliusa és 1912 szeptembere között Pécsváradon segédjegyzósködött, majd jegyzőtanfolyamra járt. 1913 szeptemberétől Berkesdre nevezték ki segédjegyzőnek. Gimnáziumi tanulmányai során, ill. jegyzőgyakomoki évei alatt folyamatosan ismerte meg az újabb és újabb madárfajokat és gyűjtötte tojásaikat. Berkesden azonban elsősorban madárgyűrűzéssel foglalkozott. Szinte az egész település (1200 lakos) összes füsti és molnár fecske fiókáit megjelölte, de sok felnőtt madarat is gyűrűzött. 1910-től naplójába feljegyezte a vonuló, telelő, fészkelő madarakra vonatkozó megfigyeléseit, és adatait rendszeresen megküldte a Madártani Központnak. 1912-ben a Magyar Madártani Központ rendes megfigyelője címmel tüntették ki, amely leírása szerint boldogabbá tette, mint a jegyzői oklevele. A tojásgyűjtés terén egyre újabb és újabb eredményeket ért el, melyek közül maga is kiemeli az erdei szalonka 1919. május 28-án megtalált és begyűjtött fészekalját. 1921-ben gyűjtötte az első darázsölyv, majd 1926-ban az első kígyászölyv tojást. Az első kakukktojást 1909- ben fedezte fel, majd összesen 65-öt gyűjtött, főleg vörösbegy fészekaljakkal együtt, de talált a citromsármány, tövisszúró gébics, ökörszem, nádirigó, és sisegő füzike fészkében is. A tojások preparálását szakszerűen végezte, mivel már gimnazista korában Haliéból tojásfúrót és kifújó csöveket vásárolt. 1922-ben Püspökszenterzsébetre, majd 1932-ben Erdósmecskére került körjegyzőnek. 9
