Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
В. Horváth Csilla A bellyei Habsburg uradalom és a fotográfia a századforduló idején B. Horváth, Csilla Das Herrschaftsgut Habsburg in Bellye und die Fotografie um die Jahrhundertu>ende mei jutalmául. 1736-ban, amikor a nőtlen herceg meghalt, a birtok visszaszállt a koronára. 1784-ben Mária Krisztina, Albert főherceg felesége vásárolta meg. Az örökösök nélkül elhunyt hercegi pár birtokát 1822-ben Károly Lajos főherceg kapta meg, akinek a fia Albrecht főherceg lett a tulajdonos 1895- ben bekövetkezett haláláig. Örököse, fogadott fia Frigyes főherceg tette a mindig jól kezelt birtokot jól jövedelmező, korszerű nagybirtokká. A bellyei uradalomhoz 30 község, 9 puszta és nagyobb majorság tartozott. Frigyest (1856-1936) katonai pályára szánták. 1874-ben a pozsonyi 5. hadtest vezénylőtábornoka. Ezzel párhuzamosan felkészítették Albrecht hatalmas birtokainak igazgatására is. Bányászati, kohászati és mezőgazdasági tanulmányokat is folytatott. Kitanulta az asztalos mesterséget is. 1878-ban feleségül vette Croy Izabella hercegnőt. Nyolc lánya és egy fia, Albrecht, született a házaspárnak. Frigyes 1907-től a cs. és kir. honvédség főparancsnoka, az I. világháborúban 1917-ig az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka volt. Frigyest díszdoktorrá fogadta a bécsi, prágai, brünni és lembergi műszaki főiskola. A nevelőapjától örökölt Die Länderei von Bellye schenkte im Jahre 1697 Leopold I. als Anerkennung seiner Verdienste hei der Vertreibung der Türken Herzog Eugen von Savoyen. Im Jahre 1736, als der ledige Herzog verstarb, fiel das Gut an die Krone zurück. Im Jahre 1784 kaufte das Gut Maria Christine, die Gemahlin des Erzherzogs Albrecht. Das Gut des ohne Erben verstorbenen herzoglichen Ehepaars erhielt 1822 Erzherzog Karl Ludwig, dessen Sohn Erzherzog Albrecht bis zu seinem Tod 1895 zum Besitzer wurde. Sein Erbe, der Adoptivsohn Erzherzog Friedrich, brachte das bereits auch früher stets sorgfältig bebaute Gut auf den Stand einer rentablen und modernen Länderei. Zum Gut von Bellye gehörten 30 Dörfer, 9 Gehöfte und gröj&re Meierhöfe. Friedrich (1856-1936) wollten die Eltern eine militärische Laufbahn antreten lassen. 1874 wurde er zum kommandierenden General des Armeekorps 5 in Preßburg. Dazu parallel wurde er fachlich auch auf die Verwaltung seiner riesengroßen Güter vorbereitet. Er betrieb Studien in den Fächern Bergbau, Hüttenwesen und Landwirtschaft. Er erlernte das Frigyes főherceg (A Habsburg-Lotharingiai letétből) Erzherzog Friedrich (Aus dem habsburg-lothringischen Depositum) А 19. század második felében a történelmi Baranya megyében négy földbirtok volt, amelynek területe a 10 ezer holdat meghaladta. Ezek Frigyes főherceg bellyei, Esterházy Miklós herceg szentlőrinci, Schamburg-Lippe György herceg dárdai és Benyovszky Lajos siklósi uradalmai. Ezenkívül a pécsi káptalan és a pécsi püspökség is hasonló nagyságú birtok tulajdonosa volt. A bellyei uradalmat I. Lipót 1697-ben adományozta Savoyai Jenő hercegnek a török uralom alóli felszabadításban szerzett érdéin der zweiten Hälfte des 19. Jahhunderts gab es auf dem historisch gültigen Gebiet des Komitates Baranya vier Grundbesitze, deren Gesamtfläche über 10 tausend Katastraljoch betrug. Diese waren die Ländereien von Erzherzog Friedrich in Bellye, von Herzog Miklós Esterházy in Szentlőrinc, Herzog Georg Schamburg-Lippe in Dárda und Lajos Benyovszky in Siklós. Darüber hinaus gehörten Ländereien von gleicher Größenordnung auch dem Kapitel von Pécs und dem Bistum in Pécs an.
