Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Dr. Horvatovich Sándor: Futóbogár ritkaságok a Zselicből

lommal összeállított könyv - amelyhez méltán és szívből kell gratulálnom neked-halhatatlan hírét terjeszti majd el a nevednek." Egy másik levelében folytatja: "...Az Entomolgica Carniolica című munkádat, mégpedig Belgiumból, s bizony csupán az azt hozó postának majdnem három dukát összeget fizettem ki - de nem sajnálom, mert a könyvből több gyönyörűséget merítettem, mint száz dukátból." Scopoli munkásságát nemcsak a kor tudósai ismerték el, hanem a hivatalos államigazgatás is, már 1765től az Európa szerte híres selmeci bányászati akadémia professzorának nevezte ki a bécsi egyetem katedrájára meghívott Nikolaus Jacquin, "Bécs Linnéje" helyére. Itt tovább folytatta botanikai és zoológiai vizsgálatait. Életének e korszakából származik az Observationis zoologicae (Állattani megfigyelések) amelyben a Magyarországon gyűjtött állatokat írja le. A fajokat kettős névvel illeti és rövid latin nyelvű leírásokkal - diagnózis - látja el. E munkájában 163 fajt említ. Ezeket 5 csoportba sorolta: í. négylábúak (6 faj) 2. kétéltűek (1 faj) 3. halak (1 faj) 4. rovarok (153 faj) 5. férgek (3 faj). Scopoli renszere mesterséges, mert önkényesen kiválasztott bélyegek alapján készült, így egy kategóriába kerültek például a négylábúakon belül az emlősök és a hüllők vagy a férgek és a csigák. Munkásságának negatív pontja a világ és a fajok állandóságáról vallót hite, bár kristálytani munkásságában már ezt a véleményét is megváltoztatja "a Föld egy vizes-nedves közegben keletkezett kvarcos tömeg, amelyet földek - vagyis élőlényekből keletkezett mész, tenger által lerakott agyag és létrehozott homok vontak be kéreggel" Az állandóság gondolata a korabeli abszolút monarciák tökéletes és állandó voltát feltüntető társadalomfilozófiai irányzat tükröződése a természettudományokban. Scopoli több mint egy évtizedig dolgozott Selmecbányán, ahol botanikai és zoológiai munkássága mellett számos kémiai, kristálytani dolgozatot publikált. 1788 májusában halt meg Páviában. Gazdag életmüvet hagyott hátra, mintegy harmincratehető komolyabb tudományos értekezéseinek a száma. Több mint száz állat- és növényfajt írt le, de tiszteletből róla elnevezett fajok száma is jelentős. Joggal állíthatjuk, hogy Scopoli a XVIII. századi Közép-Európa kiemelkedő természettudósa volt, nemcsak az olasz, osztrák, szlovén hanem a magyar nemzeti természettudomány egyik megalkotójának tekinthető. Ábrahám Levente - Tóth Péter A Zselici Tájvédelmi Körzet minden nagyobb állatcsoportból rendelkezik valamilyen országos ritkasággal, amely Magyarország más területein nem fordul elő. Ilyen elterjedésü futóbogár egyetlen példányát gyűjtöttem 1986. május 21 -én a lipótfai kutatóház (hajdani vasúti őrház) közvetlen közelében fekvő nádas mocsaras területén a nedves talajfelszínen. A mikroszkóp alatt derült ki, hogy a Bembidion starki SCHAUM 1860 futóbogárfaj első hazai példányát vizsgálom. Szerensére nagyon jellegzetesfaj, így nem lehet összekeverni a többi rokon futóbogár fajjal Az újonnan felfedezett ritkaság elterjedése nagyon érdekes: az Alpok és Kárpátok északi és keleti szegényének erdőkkel körülvett mocsaraiban él. Magyarországhoz - és egyben a Zselichez - legközelebb a jugoszláviai (Horvátország) Ludberg település (Várasd környéke) közelében gyűjtötték a század elején. A zselici előfordulás a terület montan jellegét hangsúlyozza, kimutatva a Zselic állatföldrajzi kapcsolatait az Alpokkal és a Kárpátokkal. Dr.Horvatovich Sándor