Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Kárpáti Gábor: A jakab-hegyi pálos kolostor középkori vízrendszere

mutatást is támogató közös költségviselésében. (Az ásatás még nem fejeződött be.) A 13. században a kolostortemplom északi oldalához egy kápolna csatlakozott, amit a későbbi átépítés alatt elbontottak, és a templomba befoglaltak. A konvent a templom déli oldalán állt. A faragott kőanyag vizsgálata arra mutat, hogy az átalakítást ugyanaz a kőfaragó- műhely végezte, amely a Székesegyház gótikus boltozatát építette. Az átalakítás során a templom padlóját jelentősen felemelték. A padlóba kriptasorokat mélyítettek. Az utolsó-reneszánsz ízű átalakítás a templom szerkezetében nem hozott változást. A kolostor a 15. század 70-es éveiben leégett, köveit elhordták. A kolostortemplom hódoltságkori keresztény használatának bizonyítéka a templomhajó déli tálához épített boltozott kripta. A vakolt falakon freskó technikával festett feliratok és címerek vannak A főfalon a reneszánsz sírkövön is megtalálható címer van. Felette keresztek, 1557-es évszám (a török 1543-ban foglalta el a várost!) és M F betűk vannak. A ferencesek Pécsre kerülésének ideje kérdéses. Bizonyos adatok szerint a rend már 1280-ban megtelepedett városunkban. Más oklevelek szerint a rendházat a vidék történelmében nagy szerepet játszó Kórógyiak alapították 1301-ben. Az egyetlen mai napig is álló középkori kolostorunk. 1978-ban közműtelepítés során a Salai utca nyomvonalából kiszakított téren feltártuk a kolostortemplom elpusztult szentélyét. Az egykori szentély padlószintje megegyezik a kolostorudvaréval. A szentélyt (a templomot) a 15. század folyamán átépítették: Kelet felé meghossztabbították. A nyolcszögzáródás indításának magasságában szentélyosztóval képezték ki. A szentélyosztó mögött az északi és a déli oldalon egy-egy mellékoltár volt. A szentélyben a 16. század elején kisebb méretű reneszánsz stílusú átalakítást végeztek. A szentélyt (a templomot) a hódoltság korában dzsámiként felhasználták. (Merni pasa dzsámija). A 16. század végén statikai károsodás miatt a szentélyt lebontották. Magyarországon egyedülálló módon valamennyi koldulórend megtelepedett Pécsen. A Szent Ágoston rendi remeték ittléte a 14. század elején bizonyított. A rend olvasókanonokát többször említik Miklós éneklőkanonok pere kapcsán. Maga a rendház bizonyos nyomok szerint a mai Szent Ágoston plébániatemplom helyén állott. Magyarországon mindössze négy karmelita kolostor volt. Ezek németbécsi vezetés alatt állottak. A pécsi Szent László karmelita kolostor alapítója a német származású Vilmos püspök volt (akinek a pécsi egyetem létrehozásában is döntő szerepe volt.) A kezdeti időszakban a rendtagok is németek lehettek, de a 15. század közepén már a magyarok kerültek túlsúlyba, amikor a hozzájuk küldött német perjelt elutasították. A kolostor helye sokáig ismeretlen volt. Azonosítása Eszéki János püspökhöz fűződő adat alapján vált lehetővé, ami szerint ő a romladozó rendházatfelújította. A II. sz. Belklinika (Irgalmasok kórháza) területén egy középkori kőépület szuterénjét, abból nyíló tufa pincét feltártuk. Az épülethez (az udvarban?) egy kutat építettek, amit a püspök címerével díszített kávával borítottak. A Székesegyházban kétszáz éve őrzött kútkáva méretre azonos nem díszített párja a kúttól pár méterre feküdt. A kolostor a hódoltság kezdetén pusztult el. A városfalakon kívül, a mai Zidina-környéken volt a dominikána apácák Szent Lélek rendháza. Falai a török hódoltság után még állottak. A maradványokat az újkori domonkos kolostor felépítéséhez szükséges építőanyag kinyeréséhez elbontották. Pécset a török 1543-ban elfoglalta. A hódoltság utáni városképből a középkori kolostorok már eltűntek, gyakran nyomtalanul. Az új rendházak alapításakor, helyük kijelölésében romok sem tudtak segítséget nyújtani.