Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Régészeti Feltárások és leletek (Kárpáti Gábor és Katona Győr Zs.)

Ki is volt a triton? Ókori istenség, egyes görög költők szerint Poseidon és Amphitrité fia, aki Heraklesszal is megküzdött. Az ábrázolásokon emberi törzshöz lábak helyett halfarok csatlakozik - igen gyakran jellegzetes kígyózó kiképzésben. Sokszor Poseidón kíséretében találjuk, vagy erotikus jelenet főszereplőjeként, amint éppen nimfát rabol el. A tritonnak későbbi ábrázolásokon mellső lábai is "nőnek". A pécsi triton jobb kezét feje fölé emeli, balja a test mellett van behajlítva. Ágyékát levélkötény fedi. A több részből álló összetett halfarok első íze karélyosan végződik. A klasszikus szépségű kidolgozott férfi felsőtest üzenet a mai kornak az antik férfiideálról. A szobor különlegessége az ezüsttel berakott szem. A 4-5. században, jelentős műhelyben készült kisplasztika töredékes, mint megannyi kortársa. Valószínűleg egy kompozíció része volt, mint a polgárdi ezüst háromláb lábvégeit díszítő szoborcsoport. A korrózió a testen és az arcon krátereket hagyott, de a példaszerű restaurálás után a szobor látása esztétikai örömöt nyújt. Katona Győr Zsuzsa Kárpáti Gábor A pécsi triton