Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Régészeti Feltárások és leletek (Kárpáti Gábor és Katona Győr Zs.)

Régészeti feltárások és leletek A város megújulása, önmagára ébredése, a városi lét tudatossá válása mindenkor együtt járt a saját történelme megismerésének vágyával. Pécsen — lehet mondani — szinte kétszáz éve megszakítatlanul régészeti kutatás folyik. A feltárások intenzitása természetesen különböző, az építkezések, beruházások, a politika változásainakvetületében. 10-15 évvel ezelőtt a legjellemzőbb kutatási forma a közműfeljúítás és az üregkutatás egész városra kiterjedő tevékenységéből fakadó apró leletmentések sora volt. A többszáz megkutatott lelőhelyből a város törénetének mozaikképe alakult ki. Tudjuk már, hogy a mai Széchenyi tér környékén iparosok éltek, hogy a leggazdagabb városi réteg az egykori várdombon (mai Szent István tér) és a Jókai tér könyókén ért. A kutatásnak nagy lendületet adott a Pécsen megrendezett Europa Cantat fesztivál. A Belváros központja teljes 'felújításával párhuzamosan végzett leletmentések alapján immár kirajzolódott előttünk a Széchenyi tér hiteles története. Az utóbbi két-három évben a városi régészet előtt újfajta lehetőségek nyíltak. A kisméretű, de igen számos feltárások helyett nagyobb, összefüggő területek megkutatásába foghattunk. A városban ekkor indultak meg a foghíjbeépítések, Újjáépült a Citrom utca és jelenleg is jelentős építkezések folynak pl. a Bajcsy Zsilinszky utcában. 1989 különösen sikeres év volt. Február közepén indítottuk a Citrom utca 6.számú ház területén, az egykori Sopianae központi részén egy leletmentő nagyásatást. Az eredmények: 40 méter hosszan feltárt római út, nagyméretű római középületek, a városközpont negyedik századi átalakításának bizonyítéka, az akkor emelt városfal, mühelymaradványok a római hanyatlás idejéből, majd 17 középkori kút, középkori mészégető kemence (amiben az antik épületek maradványai lelték szomorú végüket). A hosszú feltárás fáradalmait az utolsó héten egy középkori kútból előkerült triton szobor jutalmazta. A Zrínyi utcában egy török előtti tehetősebb városlakó kenyérsütő és aszaló kemencéjét tártuk fel. Ugyanitt a török utáni korból egy kutat feltártunk, amelyből művészeti értéket jelentő edények kerültek elő. Az Ágoston téri plébánia kertjében - a leendő Északi út nyomvonalán bányászati feltáróaknában középkori sírok ós egy szentélyzáródásnak tünő alapfalra bukkantunk. Úgy tűnik, hog mégis itt lehetett a középkori ágostonos remeték kolostora. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utolsó ismeretlen heíyű koldulórendi szerzetesházat sikerült azonosítanunk. Folytatódott a Munkácsy utcai Lenau Ház udvarában a középkori Becket Szent Tamás domonkosrendi kolostorának feltárása is. A 16. század Reméljük, hogy a közeljövőben egy tervszerűbb, színesebb kiállítási program összeállításával tudjuk megörvendeztetni a város és a megye közönségét. Ha ezekhez a kiállításokhoz még közművelődési programokat is hozzákapcsolunk (gyermekfoglalkozások, filmvetítések, előadások stb.), segítve a kiállítások anyagának alkotásra ösztönző hatását, az további tevékenységi területeket bővít, hisz a művelődéstörténet minden területén az eddigi eredmények csak úgy jöhettek létre, ha az egyes lépcsőfokok egymásra épültek és a hibákból, illetve erényekből egyaránt építkeztek. Szabó Zoltán Néprajzi Osztály Irodalom: Andrásfalvy Bertalan: Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében. 241-251 1984. JPM Év. XXVIII.(1983) Hermann Bausinger: Kritik der Tradition "Zeitschrift für Volkskunka" 65. 1969. Jahrgang 2.232-250. Voigt Vilmos: Napjaink néprajza. Magyar Filozófiai Szemle 1972. 16/1972. 282-292 o.