Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Pécsi művészek - Romváry Ferenc: Bizse János ( 1920-1981 )

bizonnyal a kovácsmesterséget igen magas művészi fokon mívelő édesapa hatása is hozzájárult. Kezdettől fogva megfigyelhető nála egyfajta kettősség, mely azonban csupán csak azonos kiindulópont más-más fokát, illetve az elvonatkoztatás mértékének különbözőségét jelenti. Bizse mindig a naturából, a látványból indult ki és absztrahált, de soha nem jutott el a teljes absztrakcióig. Tájélmény és vegetáció, gép és ember kapcsolata, fények a vizén, háztetők geometriája, tér és tömeg, vonal és folt ritmusa és a mozgás, mely ujabb dimenziót, az időt is érzékelteti; tehát síkszerüség és dekorativitás; vonal és szerkezet; folt és ritmus képeinek a fő alkotóeleme. Kedveli a tompább, pasztell színeket, a lendületesen hajladozó formákat. A kép Bizsénél dekoratív egység, melyben az egyes elemek -folt, vonal, szín- a ritmusnak vannak alárendelve, azt hivatottak szolgálni. Születésének 70. évfordulóján, 1990-ben a Pécsi Galériában rendezendő gyűjteményes kiállítása minden bizonnyal művészetének újra felfedezését, szélesebb körű megismerését eredményezi majd. Ünnepi tűzijáték, 1970