Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 4./1988 ősz (Pécs, 1988)

Baranya népművészete

— a népi gazdálkodás: gyűjtögetés, halászat, vadászat, állattartás, földmű­velés szőlészet és a táplálkozás tárgyai — szakrális emlékek. Segédgyűjteményeinkben igen gaz­dag kéziratos ill. hangzóanyag található, fényképtárunk több mint félszázezres. Könyvtárunk a város leggazdagabb szak­könyvtára. A felújított Rákóczi úti épületben 1984. októberétől új néprajzi kiállítás látható Baranya megye népművészetéből cím­mel. A gazdag raktári anyaghoz képest csak elenyésző számú tárgyat tudtunk bemutatni az ország etnikailag leggaz­dagabb megyéjének népművészeti alko­tásaiból. Helyszűke miatt csak jelzéssze­rűen mutathattuk be a baranyai híres szőtteseket, kerámiát, bútort és apróbb fafaragásokat. A központi épület első emeletén változatlanul látogatható a korábban berendezett ormánsági lakás­belső. Az osztály gondozásában vannak a megyei tájházak, falumúzeumok is, ame­lyek az öntevékeny néprajzi, honismereti szakköri mozgalmat, a díszítőművészek és faragók, valamint a táncház és népitánc­csoportok munkáját segítik. Megyei gyűjtemények tájházak: Kiss Géza Ormánysági Múzeum, Sellye. Az Ormányság népi életéből c. kiállítás a drávamenti református magyar néprajzi csoportot mutatja be a gazdálkodáson át a népszokásig, felvillantva a viselet és a szövőművészet elemeit. A Kiss Géza Múzeum udvarán lévő ormánysági talpasház több környékbeli ház felhasználásával készült, végül egy lebontott csányoszrói ház mintájára épí­tették fel 1968-ban. Belsejében eredeti, az Ormányságban összegyűjtött beren­dezési tárgyakkal és bútorokkal Idézi az 1860-as évek lakáskultúráját. A lakó­ház udvarán ólaspajta, méhes, búzás­kamra és gémeskút áll. OrfO, Malommúzeum. Eredeti helyen helyreállított vízimalom, berendezése Zengővárkonyból való. Az épületben őr­léstörténeti kiállítás van. Mellette lát­ható az egykori mekényesi szárazmalom és olajütő. A lakóházat és istállós paj­tát nyaranként a Baranya megyei fafa­ragók használják, és a népművészet ha­gyományait követve dolgoznak itt. Mecseknédasd. Német nemzetiségi tájház. Népi kismesterségek Baranya németségének köréből. A múltszázad végén épült, egykor kocsmának használt épületben a Keleti Mecsekben élő né­metajkú paraszt és kisiparos lakosság történetéről, jellegzetes kézműiparáról készült kiállítás látható. Mecseknádasdon és környékén valaha sok fazekas, kőfa­ragó, kádármester és más famunkához értő szegényparaszt élt, akik mestersé­güket télen űzték, nyáron részesarató és cséplőmunkásként idegenben keresték kenyerüket. Ófa/u. Német nemzetiségi tájház. Faesztergályos és székesmesterség. A múltszázad második felében épült, régies, meredek zsúpfedeles ház, sza­badkéményes konyhából, szobából, kam­rából és présházból áll. A szoba és a kony­ha berendezése a századforduló körüli állapotokat tükrözi. A kamrában és a ház­mögött századunk elején épült istállós­pajtában Ófalu egyik jellegzetes háziipa­rának a székkötő és esztergályos mester­ség szerszámait és termékeiket, vala­mint egy kisparaszti gazdaság eszközeit állítottuk össze. Magyar/ukafa. Zselici ház, néprajzi műhely. Az 1850-60-as években fel­állított majd később többször átépített ház külseje és beosztása idézi a zseli­ci háztípust. Belsejében szövőszékeket és egy fazekasműhelyt, élő múzeumot találunk, melyben a nyári hónapokban a régi paraszti kézművesség fogásait és formakincsét tanulmányozzák és eleve­nítik föl hagyománytisztelő fiatalok. A kö­zelből áttelepített két zsúppos istállós­pajtában dolgoznak a fafaragók. Nagydobsza. Szigetvár vidékének utolsó épségben megőrzött favázas háza, a múltszázad közepéről. A mögötte fel­állított kamra is eredetileg lakóház volt. Az istálló már téglából épült, a hozzá­ragasztott pajta százévvel ezelőtt még a falu alatti szálláson állt. A házban meg­maradt a teljes berendezés és eszköz­készlet. Zengővérkony. Tájház. A homlokzat virágos vakolatdísz felirata szerint épült 1858-ban. Az oszlopos, tornácos ház első szobájában jellegzetes várkonyi berendezés: festett bútorok, szőttesek, cserepek, képek. Az épületben helyi ha­gyományok szerint alkotó szövőműhely­ben több asszony dolgozik. Begovácz Rózsa

Next

/
Thumbnails
Contents