Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 4./1988 ősz (Pécs, 1988)

Népi üvegképek a néprajzi osztály gyűjteményéből

enyv, olaj) valamint festék keverékét ecsettel, fordított sorrendben viszik az üveg hátlapjára. Ismertek ennek korábbi, foncsorozással ill. kormozással készült ún. tükörkép változatai is, melyeknek üvegfelületét sokszor metszéssel vagy maratással díszítették. Az üvegkép használatára vonatkozó első adataink a 13. századi Itáliából és a 14. század elejéről Németországból ismertek. A technika egyébként már az antik korban és a bizánci kutúrában is élt. Az üvegre festett képet kezdetben a különböző tárgyakon (ereklyetartók, házioltárok stb.) díszítőelemként alkalmazták. Később, mikor a 16. századtól egész Európában elterjed, általánossá válik a vallásos tartalom megjelenítése (pl. Ádám-Éva a Paradicsomban, Az utolsó vacsora, Krisztus a sírban, védőszentek stb.) Emellett a kor ízléséhez és stílusához igazodóan a profán témák: táj-, zsánerkép és allegorikus ábrázolás egyaránt kedvelt lesz. Az üvegképek főleg falusi parasztházak falát, „szentsarkát" díszítették. A népi vallásosság tárgyi emlékeként megtalálhatók búcsújáróhelyek vonzáskörzetében, útmenti kápolnákban is. Az utóbbi helyekre rendszerint fogadalomból (votiv) céllal adták. A népi grafika e sajátos műfaja Közép-Európában a 18—19. századra éri el virágkorát. Ez időből néhány nevesebb üvegkép készítő központ Augsburg, Felső-Bajorország / Oberammergau, Kelet-Bajorország / Raimundsreut, Schőnstein, FelsőAuszria / Sandl, Dól-Csehország / Feketeerdő, Szilézia valamint Elsass Loharingia vidékéről ismert. Az üvegképeket házaló kereskedők értékesítették, jelentős részben pedig búcsújáróhelyeken árulták. A paraszti lakásbelső kultikus díszeként Magyarországon is ezúton válik kedvelté. Megemlítenénk, hogy Baranya megyében a 18—19. században a Keleti-Mecsekben és a Zselicben több kisebb erdei üveghuta működött. Ezek közül legtovább, 1988-ig a Zselicben a németlukafai üvegesek dolgoztak. Németlukafára a Szudéta vidékről telepednek vitriáriusok (üvegesek), akik között a kutatás szerint nemcsak üvegfújók, hanem üvegfestők is voltak. Néprajzi Osztályunkon jelenleg történik a népi üveganyag és a hagyomány tárgyainak feldolgozása. Ezúttal az üvegképek közül mutatunk be két jellegzetes darabot, melyek