Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 4./1988 ősz (Pécs, 1988)

Avar női viselet: ezüstlemez ékszerek

AVAR NŐI VISELET: EZÜSTLEMEZ ÉKSZEREK Pécsett, Kertvárosnak az Eszék utca — Lahti utca —Sarohin tábornok út határolta háromszögében a házak alapozása, a közműárkok ásása közben avar sírokat bolygattak meg. Akkor a leletanyag az 1981. szeptember 7-én múzeumba került néhány darab kivételével elkallódott ill. ismeretlen magángyűjtők kezébe került. A területen a leletmentés megkezdését T982-ben egy 16 tantermes iskola, 230 férőhelyes óvoda-bölcsőde építése indokolta, majd az 1983. és 1984. évi folytatását a további beépítések — orvosi rendelő, ABC áruház — tették szükségessé. A kb. 5000 m'-en 549 avar sírt tártunk fel. A területen a 7. század második harmadában kezdtek temetkezni, s a temetőt a 9. század közepe táján hagyták fel. A legkorábbi sírok közé tartozott az 1983. nyarán feltárt 426. sír. A Ny-K tájolású, lekerekített sarkú téglalap alakú sekély sírgödörbe felnőtt nőt temettek; a hanyatt fekvő, nyújtott váz koponyája előre nézett, a föld súlyától összetört, a karcsontok szorosan a medencelapátok mellett voltak (1. rajz). Szinte teljes épségükben kerültek elő a 7. század második felében eltemetett avar nő haj- és nyakdíszei; ezüst drót- és lemezékszerek, üveggyöngyök. A koponya két oldalán talált ezüst karikákat egy szál drótból hajlították és a szál megcsavarásával díszítették, helyzetükből ítélve inkább a hajtlncsek összefogására, a hajfonat díszítésére szolgáltak, mintsem fülbevalók lettek volna (1. kép). A nyak dísze — a kettős ezüstspirál szálak közé fűzött 8 db trébelt ezüstlemez korongból álló sor és a két félgömbből összetett ezüstlemez gyöngyökből és színes üveggyöngyökből összeállított gyöngysor — az állkapocscsont előtt, a kulcscsontok fölött, a nyakcsigolyacsontok alatt volt, és íve feltehetően a ruha kerek nyakkivágását követte. Az bizonyos, hogy a két sor dísz nem volt a ruhára erősítve. Az egy szál drótból kialakított kettős ezüstspirál /. rajz: A 426. sir