Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

A rubin

is továbbadja fiainak, azok pedig utó­daiknak, mert ez az ékszer az ö kirá­lyi tekintélyük és hatalmuk hírneves jelképe." 10 Az elsőrendű, lapokra csiszolt drá­gakövek (gyémánt, rubin, zafir, sma­ragd) a reneszánsz idején jutottak elő­szór kiemelkedő szerephez, különösen az ékszerművességben. Bár ekkor a legdivatosabb kő a gyémánt, a rubint is szívesen alkalmazták az ékszerek dí­szeként. Valóban díszek voltak ezek, hiszen a korszak neves olasz ötvöse, Benvenuto Cellini (1500-1571) több­ször is megemlékezik olyan megrende­lésekről, amikor egy-egy ékszer drá­gaköveit kellett új, „szebb", vagyis in­kább divatosabb foglalatba raknia. 11 Cellini mester egy másik művéből azt is tudjuk, mennyit ért egy-egy ilyen kő a 16. századi Itáliában: egy 1 Ka­rátos, jó minőségű rubin értéke 800 aranyscudo volt, ehhez viszonyítva egy ugyanilyen súlyú smaragd 400, egy gyémánt 100, és egy zafir 10 scudót ért. 12 A drágakövekkel fényűző korszak te­tőpontját a 17. században érte el. Asz­tali étkészletek darabjai, ruhák, ék­szerek, díszedények ragyogtak a sok drágakőtől. Álljon itt igazolásként egy magyarországi példa: néhány tétel a Thurzó család híres kincstárának 1612­ben felvett leltárából: „Első nyakbavető (= nyakék) füg­gőstül, melyben vagyon: Rózsa... 18, Rubint az rózsákban ... 76, Gyémánt ... 41, Gyöngy szem... 45. Az függőben vagyon: Rubint öreg és apró ... 15, Gyémánt öreg és apró . . . 21, Gyöngyszem... 3." „Egy korona módra csínált koszorú tiszta aranyból, melyben: Rózsa... 17, Gyémánt... 13, Rubint... 30, Gyöngy­szem . . . 52." 1;{ Ha a kincstár anyagából csak az aranyékszerekben előforduló rubinokat vesszük számba, az eredmény 319 da­rab. 14 „Minden idők legnagyobb rubingyüj­teménye Jean de Berrynek, Merész Fülöp (=111. Fülöp, 1245-1285) fivé­rének a birtokában volt." 15 Sok híres rubin került az indiai fejedelmek és a perzsa sah kincsei közé is. lu A leghí­resebb darabokat egyedi névvel kü­lönböztetik meg társaiktól. Igy pl. amerikai gyűjtemények kincse a 138,7 Karátos (= 27,74 g) „Rosser Ruby" és a 100 Karátos (=20 g) „Long Star Ruby" - mindkettő csillagrubin. 17 Korunk technikája lehetővé teszi a drágakövek pontos, sokszempontú vizs­gálatát, igy derült fény arra, hogy az angol királyi koronát ékesítő „Fekete Herceg" nevű rubin (a követ Eduard, walesi herceg (1330-1376) kapta ajándékba) valójában spinell 18 , és az a galambtojás nagyságú piros kő, amelyet II. Katalin cárnő (1762-96) ka­pott ajándékba, s így az orosz korona­kincsek közé került, turmalin. 19 A rubin az irodalmi alkotásokban is sokszor felbukkan, mint a mesés gaz­dagság szimbóluma. Voltaire (1694­1778) a „Candid avagy az optimiz­mus" c. művében így jellemzi Eldorá­dót: „A falu széién néhány gyerek aranybrokát rongyokban, holmi kavi­csokkal játszadozott... Az utasoknak kedvük támadt rá, hogy pár darabot felszedjenek, s az egyik lám arany volt, a másik rubin, a harmadik sma­ragd, s a legkisebb is beillett volna a mongol császár legszebb tróndíszé­nek." 20 Gyémánt, rubin, zafir, smaragd ­nemcsak Voltaire korában, de talán még manapság is „bűvös szavak", kincsek, csillogó ékszerek képét idézik fel bennünk. Nem csoda, hogy az ék­szerkereskedelem már a múlt század óta rubin néven árulta a kisebb érté­kű, kevésbé kemény, piros színű, muta­tós drágaköveket is, úgy, hogy a szó előtt mindig valamilyen jelzőt alkalma­zott. Ha egy ilyen, kisebb értékű kő a neki megfelelő alacsonyabb áron ke­rült eladásra, ez természetesen nem

Next

/
Thumbnails
Contents