Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

„Jövevény" a lepkék közt

Jövevény" a lepkék közt Az ötvenes évek elején a Zala megye délnyugati részén élő amatőr lepkészhez, Vida Lajoshoz erdészek egy addig általuk nem látott, hatalmas termetű éjszakai lepkét vittek be. Vida az általa sem ismert gyönyörű állatot kipreparálta és hamarosan megmutatta a Budapesti Természettudományi Múzeum egyik munkatársának, aki a látványtól szinte kővé meredt: egy délkelet-ázsiai, Európában még soha nem élt fajt tartott a kezében, a tölgyselyemlepke (Antherea yamamai) egy példányát. A rejtélyre nemsokára fény derült. Egy osztrák kutatóintézetben azt próbálták ki, hogy az eredeti hazájukban selyemtermelés céljából tenyésztett lepke hogyan él meg a középeurópai tölgyeken és milyen selymet ad? A kísérlet második része nem adott kielégítő eredményt, azonban első része talán túl jól is sikerült. A véletlenül (?) kiszabadult példányok a környéken mindenfelé gyakori kocsányos tölgyön elkezdtek szaporodni és gyors terjedésnek indultak. Az ötvenes évek elején tehát megjelentek Magyarországon is, Zala megyében hamarosan gyakorivá váltak. A faj a hatvanas években Somogyot is meghódította, a hetvenes években pedig már Baranyában is sokfelé előfordult. Terjedése azonban napjainkra lelassult, mivel Baranya keleti része vagy Tolna számára túl száraz. A tölgy igen szórványos előfordulása miatt az Alföldön valószínűleg nem tud majd megtelepedni. Ennek a hatalmas pávaszemes lepkének — amelynek közeli rokona a nálunk őshonos, ugyancsak éjjel repülő nagy pávaszem — akár 13—14 cm is lehet a fesztávolsága. Alapszíne többnyire sárga, de ezen sötétszürke vagy rózsaszín behintés is lehet. Rokonaihoz hasonlóan szárnyain feltűnő „szemfolt" látható. A hímnek igen széles tollas csápja van. Ezzel a kitűnő szaglószervvel a nőstény illatát kilométerekről is megérzi és bizonytalan, csapongó, de mégis kitartó repüléssel felkeresi. Kifejlett korukban hüvelykujjnyira nőnek a hernyók, öreg tölgyek koronájában élnek és itt szövik sárgászöld, kemény gubáikat selyemtermelő mirigyek váladékából. Az európai példányok fonala gyenge minőségű, ter-