Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)
Természetvédelem és bogárvilág
a Zselic és a Villányi-hegység teljes átjelzését, útkorrekcióját. Mivel megyénknek rendkívül kedvező adottságai vannak a természetjáráshoz, ezért sokan keresik fel az ország minden részéből. A jelentkező szállásigényeket az ún. kulcsos turistaházak létrehozásával igyekeztek megoldani a megyei természetbarátok. Jelenleg 16 ilyen ház működik, mintegy 350 szálláshellyel. E házak környékének, az odavezető utaknak rendbentartása is az ő feladatuk. Ezeknek az olcsó szálláshelyeknek biztosításával sikerülhet csak megismertetni a természetbarátok széles táborával megyénk nemcsak természeti, hanem vonzó kulturális értékeit is. Feladat van tehát bőven, a megyei szövetség ezért is várja és kéri a természetkedvelők, természetbarátok segítő munkáját, közös érdekünk, a mi szép Mecsekünk védelme érdekében. A Magyar Természetbarát Szövetség Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának tagjai, ha találkoznak, így üdvözlik egymást: „Szép erdőt, mezőt". Ennél aktuálisabb és hasznosabb kívánságot és üdvözlést ki sem lehetne találni. Karádi Károlyné Természetvédelem és a bo g árvilá g A természetvédelem világszerte növény- és állatfajokat véd. A mindennapi élet magyar nyelvében gyakran használjuk a növényfajta, állatfajta kifejezést. Ha azonban bármelyik biológiai szakkönyvet felütjük, majdnem mindig fajokkal találkozunk. A fajta és a faj alatt a biológiai szaknyelv két külön fogalmat ért. A faj nagyobb számú élőlényegyedre vonatkozik, a fajta, amelybe a faj egyedeinek csak bizonyos része tartozik, csak sokkal kevesebb példányt kapcsol egybe. A két fogalom közötti különbséget nagyon szemléletesen mutatja a kutya példája. A Földön élő valamennyi kutyaegyed egyetlen fajt alkot, melyet tudományos névvel Canis familiaris-nak nevezünk. Ez az egyetlen faj azonban számos kutyafajtára oszlik. A faj és a fajta közti lényeges különbség biológiai: a különböző, de egy fajhoz tartozó fajták egyedei egymás között termékenyen szaporodnak. így például egy tacskónak és egy dán dognak minden esetben van termékeny utóda, amely más dán dog—tacskó keverékekkel szaporodni képes. Viszont az egymáshoz közeli rokonságban lévő, de különböző fajokhoz tartozó szülőegyedek utódai terméketlenek, azaz a további szaporodásra képtelenek. Erre a legközismertebb példa az öszvér esete. A ló és a szamár keresztezéséből származó öszvérek mindig terméketlenek egymás között, tehát az öszvér minden esetben ló és szamár szülőktől származik, sohasem öszvérektől. A Földön élő növény- és állatfajok száma óriási. „A süllyedő bárka" című könyv •— amelyet „Az örökség könyvespolca" rovatunkban ismertetünk — adatai szerint a Földön jelenleg létező összes növény- és állatfajok száma 10 millió körül van. Ezek szerint mintegy 8 millió fajt (a Föld teljes élőviláaáról van szó) még nem ismer a tudomány — azaz a növényrendszertan és az állatrendszertan. Hogyan lehetséges ez, amikor az egész Földön húszezer körül van nz élőlények rendszerezésével foglalkozó szakemberek száma? A növények és állatok rendszerezése rendkívül bonyolult munka, ha azt a maga teljességében vizsgáljuk a Földön élő összes élőlény figyelembevételével. Egy szakember mindössze néhány ezer fajjal, kivételesen mintegy tízezer fajjal tud életének 70-80 éve alatt foglalkozni. Az egyes rendszertani csoportokat jól ismerő kutatók is — a specialisták - gyűjtenek a terepen élőlényeket, de általában ezek gyűjtését külön erre a célra felszerelt expedíciók végzik. Mivel számos rendszertani csoportban kevés a jó szakember, sokszor 40—50 év is eltelik, mire az anyag tudományos feldolgozására sor kerül. Biró Lajos neves magyar rovargyűjtő 1899-től hét éven át gyűjtött Új-Guineában. Anyagának legnagyobb részét 50—60 év alatt feldolgozták, de még mindig vannak általa gyűjtött, de fel nem dolgozott, meg nem határozott rovarok. Egy-egy nagyon jó szakember kivételesen nagy szorgalommal és munkabírással fölfedezhet, azaz leírhat tudományos folyóiratokban egy élet munkásságával 2-3000 fajt. Kaszab Zoltán, az 1986-ban elhunyt akadémikus-koleópterológus tudományos munkásságának 50 éve alatt több mint 5000 bogárfajt fedezett fel. A legnagyobb gondot a már ismert élőlények fajainak pontos nyilvántartása és példányaik gondos megőrzése okozza. Nincs a világon olyan múzeum, ahol az ismert fajok mindegyikéből lenne konzervált példány. Azokat a példányokat, amelyekről a tudományos folyóiratokban közölt leírás történt, típuspéldányoknak nevezzük, és ezeket természettudományi múzeumok szakgyűjteményei őrzik. így a nagy természettudományi múzeumokban, mint amilyen a budapesti is, több tízezer fajról őriznek típuspéldányokat. Kisebb
