Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)
Az örökség könyvespolca
A magyarországi nemerék, énekes és hangszeres népzenéjük, népviseletük — Népdalköröknek — kutatás, valamint A magyarországi németek hangszeres zenéje jól tagoltan, a terminusok gondos megadásával, bő irodalom ismeretében tárgyalja e témákat, majd Lantosné Imre Mária értekezik A magyarországi németek népviseletéről. A 105. laptól kezdődnek a kottamellékietek — számos dalt találunk Vargha Károly, Mandulás János és Haních Anna gyűjtéséből, majd a 133-136. lapokon a németek által használt hangszerek rajzai és nevei következnek. Az utolsó hét lapon viseletképeket találunk és egyes viseletdarabokat láthatunk. A népdalköröknek és tánccsoportoknak, amatőr együtteseknek készült kiadványt nagy haszonnal forgathatja bárki, aki hozzá tud jutni — remek öszszefoglalója a legszükségesebb ismereteknek. Kár, hogy nem nagyobb példányszámban látott napvilágot, és nem került könyvárusi forgalomba! Hallatlanul fontos, mert tisztánlátásunkat .segíti ez az 1986-ban megjelent kötet, amely kitűnő kiegészítés az 1983-ban kiadott Cigányok; honnét jöttek — merre tartanak? című, többszerzős (Szegő László szerkesztette) gyűjteményhez. Végre együtt találjuk a cigányokra vonatkozó legfontosabb dokumentumokat egészen napjainkig - ezek teszik ki az olvasmánynak ajánlott, 24 A/5 íves (323 lapos) kötet zömét, amely három fő részre (Feudális korszak, Burzsoá korszak, A felszabadulástól napjainkig), s azon belül tovább tagolva, az időrendtől logikusan elszakadva jelent meg. Tömör, de igen-igen hasznos összefoglalást olvashatunk az 5—51. lapokon közölt Bevezető hat pontjában: 1. A cigányok megjelenése Magyarországon. 2. A cigánykérdés a feudális társadalomban. 3. A cigányság életmódja a burzsoá korszakban; a cigánykérdés és az előítéletek. 4. A burzsoá korszak rendezési kísérletei. 5. Új utakon: a cigányság helyzetének változásai 1945 óta. 6. A cigánysággal kapcsolatos előítéletek napjainkban. A könyvet Mezey Barna szerkesztette, aki a Beveztés 1. és 2. részét írta, valamint a Feudális korszak dokumentumait válogatta és jegyzetelte. A Bevezető 3. és 4. részét Pomogyi László írta, aki a Burzsoá korszak dokumentumait gondozta, a Bevezetés 5. és 6. pontja, valamint A felszabadulástól napjainkig terjedő időszak dokumentálása Tauber István munkája. Az idegen nyelvű dokumentumokat Erdész Lászlóné, Heiczinger János, Kenéz Győző, Klima Gyula és Nagy Erzsébet fordította, a borítót pedig a magyar könyvművészet nagymestere, Szántó Tibor tervezte. Reméljük, hogy ez a kötet is segít a cigányokról alkotott kép megváltoztatásában, segít a beilleszkedési folyamat meggyorsításában. Nyolcvan éve (1907-ben) Porzsolt Kálmán véleménye nyomtatásban is napvilágot látott („Kiirtani! Igenis ez az egyetlen mód,") a magyar újságírás szégyenére ... A kötetben közölt pártdokumentumok azt bizony ; tják, hogy államunk a cigány kultúi. értékeit megőrző megoldásra törekszik — olvasóink segítségét is kérjük! (Mándoki)
