Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

Zsolnay relief a Rákóczi út 39-ből

retei alapján, a 952/5. mintakönyvi darabbal azonosítható. Megtudhattam, hogy Luca della Robbia modorában, Desiderio Settignano műve alapján készültek ezek a daraook különoozo méretekben. Az adatokból az is kiderült, hogy ezeket a típusokat már 1907-től készítették (fotó 1-2.). A Pécsett élő Mattyasowszky Péterrel beszélgetve újabb ismeretekkel gazdagodtam: a ház, amely után érdeklődtem és amelyen a Rákóczi út felőli bejárat fölött jelenleg is látható egy pirogránit sómázas Madonna szobrocska), a Sikorszki család tulajdonában volt és az 1930-as évek második felében épült. Véleménye szerint ez a falikép a családé, esetleg a gyárban maradt színhibás, fölös vagy másodpéldányban gyártott darab lehetett, s bár készítésének ideje az 1917-es évre tehető, a fent említett okokból kerülhetett a jóval később fölépített ház hátsó udvarának falára. Hasonló majolika mázas Madonna relief-et több helyen is találhatunk Pécsett. Egyet éppen a Várostörténeti Múzeum szomszédságában, a Felsőmalom utcában, amely színezésében eltér a tárgyalt darabtól (fotó 3.). Ezen adatok birtokában már valóban tudtam, mi az a tárgy, amelyet restaurálnom kell. A kép adatai Majolika mázas pirogránit (pirogránit, nevezték Steindl féle masszának is: tűzálló agyagból és kb 30—40 százalék 1—2 mm szemcsenagyságú samottőrleményből áll. Gipsz formában alakították ki kézi erővel, és száradás után 1300 C° körüli hőmérsékleten égették ki, majd sómázzal vagy majolika mázzal vonták be). Méretei: mag. 57 cm, szél. 34,5 cm. Leírása Álló téglalap alakú kerámia lap, pereme sárga mázas, a figurák mohazöld (szürkészöld) háttér előtt jelennek meg, a felső két sarokban növényi ornamentika látható, mely okkersárga színű. Mária ruhája sárga, köpenye kék, fejére és vállaira omló kendője arcának, kezeinek, a gyermek Jézus mezítelen figurájának testszínével megegyező. A barna hajjal keretezett arcok lágy színezése rendkívül finom — szinfe leheletfinoman árnyalt. A fejek körül halványabb sárga glorióla (fénykoszorú). A kerámia lap alsó peremének vastagságában mélypréselésű jegy van: 952-es fazonszám; a jellegzetes öttorony, alatta nyomtatott nagybetűkkel a ZSOLNAY név. Itt említem meg, hogy két darabban bekerült a múzeumba e kép talapzata is, mely sárga mázas. Fazonszáma: 951. A restaurálás előtti állapotról 51 darabban került a restaurátorműhelybe, folytonossági hiányok találhatók a relief peremrészének bal közepe táján, a peremiész jobb alsó sarkánál, a gyermek Jézus jobb lábánál és az ábrázolt alakok arcán; a hátoldalt mindkét esetben (kép, talapzat) vastag vakolat borította; a por és egyéb szennyeződés, amely a töredékeket fedte, részben az időjárás viszontagságainak, a városi levegő szennyezettségének, részben a bontás során, a képnek falról való eltávolításakor alkalmazott vandál módszernek tudható be ,(fotó 4-5.). A restaurálásról Tisztítás: Na-hexametafoszfátos (NayPoOis) oldatban, melybe felületaktiválónak 2 százaléknyi zsíralkoholszulfátot tettem. Ez az oldat magasabb hótokon (60—70 °C), a beáztatott tárgy gyakori kefélése mellett, eltávolítja a meszes szennyeződéseket — itt a vakolat maradványokat nagyobb tömegük ellenére is oly jól fellazította, hogy óvatos ütögetéssel a 10—15 cm-es vastagságú vakolat darabok majdnem maradéktalanul eltávolíthatók voltak. Következő lépésben a tisztított darabokat vegyszermentes vízben kiáztattam, majd napon kiszárítottam. A színek és formák ritmusát követve állítottam össze a képet daraojaiból. Ragasztás: mivel a pirogránit kemény anyag, ragasztását kétkomponensű epoxyval (UHU plus endfest) végeztem. Kiegészítés: a hiányok pótlására egy angol gyártmányú, kétkomponensű, kézzel jól gyúrható, formázható anyagot (China Epoxy Putty A + B) találtam a legmegfelelőbbnek. Ez kikeményedés után színében és keménységi fokában hasonló a Zsolnay féle alapmasszához. A már megkeményedett kiegészítéseket óvatosan utána mintáztam (faragás, csiszolás). (Fotó 6.) Festés: erőteljes alapszíneknél ezt a