Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

Barangolás Bulgária tájain

rom példányát. Talán egy tucatnyit fog­tak belőle Bulgária déli tengerpartja mentén — jellemző, hogy általában magyar kutatók. Két tegzes fajt sem fogtak azelőtt az országban abból a néhány tucatnyiból, amelyet a Rila és Pirin hegységben gyűjtöttünk. A növényvilág hasonlóan izgalmas. Legjobban a Vihren csúcsa alatt élő apró harangvirág faj nyerte meg tet­szésünket. Ez a növényke tömött, né­hány centiméter vastag párnácskákat alkot. Virágai nagyobbak, mint az egész növény együttvéve, de így sem magasabbak 5 cm-nél. A magyaror­szági harangvirágok 50—100 cm-re nő­nek meg ... A tengerparti bozótot ná­lunk ismeretlen, irdatlanul szúrós cser­je alkotja. A Rodope vagy a Pirin hegység erdei sem a Magyarországon megszokott fákból állnak, az aljnö­vényzet pedig teljesen idegenszerű. Az ország geológiája hasonlóan vál­tozatos. A Vihren-csúcs felső 3—400 métere hófehér márványból van, amely .szilárd gránit alapon ül. Messziről úgy tűnik, mintha a hegyet hó borítaná

Next

/
Thumbnails
Contents