Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 2./1987 tavasz (Pécs, 1987)

A zsúpolás ma

készíteni. A b abicák különböző formára megkötött kis kévék, melyek a tető más-más részén kerülnek felhasználásra. Más típusú kerül az alsó sorba, más a szegélyekre, megint más a gerincre. Elnevezéseik igen szemléletesek: buksi, konty, szoknya, koszorú, kanca, baksi stb. A több napi munkával így előkészített anyagokat megnedvesítik és fölhordják a tetőre. A fel kötéshez magából a nedves babicából fognak szalmát és kötelet sodornak belőle. Ezzel rögzítik a tetőlécekhez körülbelül húsz centiméterenként.A zsuppolásnál kizárólag nedves szalmából sodort kötelet használnak mindenféle kötözéshez. Ehhez különösen jó minőségű szalma kell, hogy a kötél erős és tartós legyen. Az egymás fölötti lécekre kötött babicák egymást átfedő rétege vastag tetőt alakít ki jó víz levezetést, valamint kitűnő hőszigetelést biztosítva. Érdekesség, hogy a tető szigetelőképessége megfelel a legújabb szabványoknak is. A metszetben 40-50 centiméter vastagságot mutató friss tető az elkészítés esztendejében saját súlya és a csapadék hatására lelapul összetömörödik. Színe az időjárás hatására megsötétedik, a legfelső szalmaréteg elkorhad, mintegy védőréteget képezve az egészséges anyagrész fölött. Ez a fölső réteg az idők folyamán folyamatosan cserélődik, a tető fokozatosan vékonyodik. Egy-egy ilyen tető a régi időkben 20-30 évet kibírt rendszeres javítgatás mellett. Ma amikor szinte csak a tájházak vannak természetes anyaggal fedve és falvainkban egyre kevesebb a szalmakazal, a verebek csapatostul költöznek be a zsupptetőkbe fészkelő helyet keresve. Ezzel megbontják a zsupp zárt szerkezetét, aminek eredményeképpen a szél, az eső, a viharok már jelentős károkat okozhatnak. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a gyenge szalmaminőség is. A zsupptető a mai tetőfedő anyagokkal szemben „élő" anyag, különleges figyelmet és gondoskodást kíván. Kevés a mesterember és egyre nagyobb gondot okoz a rendkívüli fizikai megerőltetést kívánó aratás megszervezése is. Kékes I. Tóbiás teremőr