Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

Az avarok, hasonlóan a hunokhoz, belső-ázsiai eredetűek. Nyelvük, a fennmaradt kis számú és elsősorban vezető személyek rangját jelölő szótöredékek alapján - nem határozható meg. Feltételezhető csupán, hogy inkább a török, mint a mongol nyelvek közé tartozhatott. E nép megjelenésével, a langobardok elvonulása után, hosszú idő elteltével, ismét egy nép szállástcrülctc lett az egész Kárpát-medence. A kora avarkor jelentős része (568-621), a Baján által vezetett avar állam állandó, Bizánc-ellenes háborúival telt cl. Az avarok, mint a nomádok általában, leigázott népek gyűrűjével vették körbe magukat. Támadás esetén az ellenség e leigázott népeket pusztította. Hadjáratok alkalmával ezek jártak legelői, e népek morzsolódtak fel elsőként. Az avar-bizánci háborúkban, több más nép mellett szláv törzsek is harcoltak avar szövetségben, így a szlávok Kárpát-medencei betelepülése az avarok tudatos politikájának eredménye. A 3. tárló e korszak leleteit mutatja be. Mint a népvándorlás kor leletei általában, a kora avar kori tárgyak is elsősorban temetőkből származnak. Ez a tény, a leletek természetéből adódóan, ismeretcinket is meghatározza. Csak olyan viselethez, ruházathoz, fegyverzethez, lószerszámhoz tartozó tárgyakat tudunk bemutatni, - bizonyos munkaeszközökkel együtt, - amelyeket a kor embere a temetkezési szokásnak megfelelően az elhunyt mellé a sírba helyezett. A tárló baloldalán levő bizánci eredetű női ékszerek (pávamotívumos ókeresztény fülbevaló, trombita alakra szélesedő ezüst karperecek - 11. kép) és a germán eredetű, ezüsttel kivert férfi övveretek, az avar-bizánci és az avar-germán harcok, vagy esetleg kereskedelmi kapcsolatok során kerültek az avarokhoz. 11: Kora-avarkori bizánci kürtösvégű karperec