Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

keramikus alkotásaiban — így Gádor Istvánéban is — megmutatkozik. A monumentális műfaj a felszabadulás előtt alig jutott szóhoz megfelelően, elsősorban az ilyen jellegű állami igények hiánya miatt. A műfaj törvényszerűségeit így egyetlen művész sem kaphatta készen. Gádor ugyan már 1935-ben foglalkozott a monumentális kerámia problémáival, azonban a megváltozott méretekhez való alkalmazkodás új, eddig rejtett törvényszerűségek feltárását tette szükségessé. Az 1950-es évek bizonytalan művészetpolitikája a kerámiában is megmutatkozott. A szocialista tartalom — nemzeti forma követelménye azonban itt korántsem jelentett olyan megrázkódatást, mint a képzőművészetben, ahol a nemzeti forma problematikája sokkal bonyolultabb, összetettebb, és más vonatkozású, mint az iparművészetben. Gádornál és az ötvenes évek magyar keramikusainál szinte kezdettől megvolt — kisebb-nagyobb mértékben, különböző előjellel ugyan — a népművészethez való igazodás készsége, szándéka. Náluk legfeljebb a leszűrtebb, egyszerűbb formaképzés, a lényegre, konstrukcióra való törekvés vált felületibbé, az alkalmazott díszítőelemek természetelvűbbé, némelyiküknél pedig még ez sem egyformán konstatálható módon és mértékben. Gádor ekkor is úgy tudott visszanyúlni egykori periódusaihoz, hogy a konstrukció tisztaságát átmentette, megőrizte. Formanyelve sokat feladott ugyan a kerámia-adta lehetőségekből, de alkotásai, ennek ellenére sem válnak el élesen a korábbi, valamint ezt követő műveitől. Az 1956 utáni szabadabb alkotói légkörben Gádor István kiváló alkotások egész sorát hozta létre, mint ezt az 196l-ben.rendezett jubiláris, és az 1966-ban, 75. születésnapjára rendezett kiállításán bemutatott anyagok bizonyítják. Gádor István közel félévszázados művészi pályafutásának tapasztalatait szintetizálja, sűríti össze ezekben az alkatásaiban. Műveit a mozgás, a ritmus, a harmónia jellemzi. Gádor István hatása a magyar kerámia fejlődésére szinte felbecsülhetetlen. Nemcsak alkotóművészként járult jelentékenyen ehhez a folyamathoz, hanem úgy is, mint az Iparművészeti Főiskola tanára, számos, ma már érett alkotásokkal jelentkező keramikus nevelője. Keramikus nemzedékünk másik jyezető alakja, világszerte sok sikert aratott tagja: Gorka Géza. Művészete a közös vonások ellenére is különbözik Gádorétól. Gorka az anyag és a mázok lí-